Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)

Békevári S.: A MagyarTanácsköztársaság helyhatalmi szerveinek létrejötte, első intézkedései és fejlődése Kecskeméten (1919. márc. 21–ápr. 10.)

Mindezek a jelenségek olyan méretűek voltak, hogy március 23-án a direktórium „késő éjjelig tartó megbeszélésen" volt kénytelen foglalkozni ezekkel, és határozatot hozott arról, hogy „rendeleteit kérlelhetetlen szigorúsággal hajtja végre, s nem törődik a magánérdekek sérelmével." Ugyanakkor látta a direktórium, hogy ez az állapot a munkabérek kifizetésének is akadályát fogja képezni. Valószínűleg ezért döntött úgy, hogy néhány nap múlva a megfelelő betéteket felszabadítja a zár alól. Ugyanezen az ülésen határozták el, nyilván a készletek arányos és igazságosabb elosztása céljából, hogy a szükségleti cikkeket árusító üzleteket be kell zárni, és az „árukészletek pontos leltárát 24 óra alatt kell bejelenteni." Végül a direktórium nagy elfoglaltsága miatt azzal a kéréssel fordult a város lakosságához, hogy „ne zaklassák . . . különféle kérelmekkel, mert nincs idő és ember az összes panaszok meghallgatására."

42 Ilyen események hatására kerül sor másnap Bartha Kálmánnak, a volt közellátási hivatal vezetőjének „közellátási népbiztossá" való kinevezésére a direktórium által.

43 Ez az első eset addig, hogy egy területre felelős embert nevez ki a direktórium. Mindenesetre ez a körülmény meggyorsította az ellátás területén pillanatnyilag fennálló legnagyobb nehézségek leküzdését. A proletárdiktatúrának Kecskeméten történő eme politikai és gazdasági megszilárdulása nem maradt hatás nélkül a város lakosságának körében, így az értelmiségi körökben sem. Több olyan politikailag igen pozitívnak értékelhető jelenség után — amit már fentebb is említettem — került sor március 24-én a nevelők hűségnyilatkozatára. Bartha József nevelő (akit később kineveztek felügyelő igazgatónak) vezetésével valamennyien hűséget fogadtak a proletárhatalomnak.

44 Ezek után jobban volt ideje a direktóriumnak arra, hogy a zár alá vett üzemekben foglalkozzon a terme42 MA. 1919. március 25. sz. 2. old. 43 MA. 1919. március 27. sz. 2. old. 44 Tóth László közlése; MA. 1919. március 25., 2. oldal. A hivatali dolgozók és nevelők által aláírt hűségnyilatkozat és az aláírások megtalálhatók BKML. Direkt, iratai 3. sz. köteg 196—229. sorszámig. 45 BKML. Direkt, iratai 3. sz. köt. 270. sz., vagy MA. 1919. ápr. 10. és Tóth László visszaemlékezése. 46 BKML. Direktórium Iktatókönyve 39. iktatószámtól folyamatosan megtalálhatók a megbízólevéllel ellátott és kiküldött bizalmi férfiak nevei. 47 Tóth László visszaemlékezései alapján. 48 BKML. Direkt, iratai 3. sz. köteg, 636-os sorszámon. lés újból való megindításával, a szocialista termelés megszervezésével, a direktórium irányító szerepének ezen a téren való érvényesítésével. Ezt bizonyos mértékig nehezítette az, hogy a gyári tisztviselők zömmel helyükön maradtak. Az e területen folyó munkában Vincze Lajos ácsmunkás direktóriumi tag képviselte a proletárhatalmat, s irányította a munkákat.

45 Mind az üzemi, mind a hivatali munkában jellemző volt, hogy a régi fegyelem már nem hatott, az új forradalmi fegyelem pedig még nem érvényesült, jóllehet minden területen működtek a már korábbi hónapokban létrejött üzemi munkástanácsok, s ellenőrizték az üzem munkáját, képviselték a munkások érdekeit. Ez azonban kevés volt a centralizált szocialista termelés megvalósításához. Ezért döntött úgy a direktórium, hogy mind a hivatalok, mind az üzemek vezetői mellé a politikailag megbízható munkások közül ún. „bizalmi férfiakat" küldenek ki már március 24-től kezdve a direktórium képviseletében.

46 E bizalmi férfiak feladata volt, mind a hivatalok, mind az üzemek esetében, hogy a felelős hivatalvezetők, üzemvezetők, majd később termelési biztosok munkáját politikailag, a proletárhatalom érdekei szempontjából felülről ellenőrizték. A munkástanácsok ugyanis alulról, a dolgozók szempontjából végezték ellenőrzéseiket. Továbbá feladatuk volt — a jövő havi választásokról ekkor már tudva — a politikai agitációs és propagandamunka, a vezetők politikai nevelése s a direktórium tájékoztatása a politikai hanggulatról stb.

47 A direktórium a bizalmiaknak e munkáját rendkívül lényegesnek tartotta, ami érthető is. Ez kifejezést nyert abban is, hogy teljesen függetlenítette a bizalmiakat, kezdetben a korábbi keresetüknek megfelelő összeggel, majd április 1-től 40 korona napidíjjal.

48 A bizalmiaknak ez az egész város igazgatására kiterjedő tevékenysége előnyösen éreztette hatását minden téren. Különösen sokat tettek a hivatali és termelő munka politikailag helyessé és gördülékennyé tételében. Ugyanakkor — tapasztalatataink szerint — elég sok liberalizmus és a politikai képzetlenségből, a feladataik hivatalnoki felfogásából fakadó elvtelenség is párosult később — az egyébként helyes — munkájukhoz. Erről győz meg bennünket a fentebb már említett rendőrségi jelentés alábbi részlete: „Dicséretére legyen mondva a bizalmi férfi karnak, azok egy része nem a legszigorúbban fogta fel 327