Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)
Békevári S.: A MagyarTanácsköztársaság helyhatalmi szerveinek létrejötte, első intézkedései és fejlődése Kecskeméten (1919. márc. 21–ápr. 10.)
ki a statáriumot és közli: „Aki nincs velünk, az ellenünk van" 12 . Ez volt Kecskeméten az első hivatalos nyilvánosságrahozatala annak, hogy az országban, és így Kecskeméten is proletárhatalom létesült. A felhívásból kiderül, hogy a szervezett munkásság kecskeméti vezetői, illetve a felhívás kiadói a plakát kinyomtatása előtt és a március 21-én este kapott távirat után, vagyis az éjszaka folyamán tájékozódtak a Forradalmi Kormányzótanács első rendelkezései, pl. a statárium stb. felől is. Jelentős ez a felhívás azért is, mert a város történetében először ez jelenti be a munkásosztály, a dolgozók hatalmát Kecskeméten. Az eddigiekből természetes módon merül fel a kérdés ; honnan tudták a baloldali szociáldemokraták és a kommunisták kecskeméti vezetői, hogy mit kell tenni, hogy direktóriumot kell alakítani? Hiszen erre nem volt akkor még országos rendelkezés. Továbbá: jogos annak a kérdésnek is a felvetése, hogy nem történt-e itt kronológiai zavar akkor, amikor már március 22-én reggel direktóriumi aláírással jelenik meg a plakát, hiszen még az eddigiekben más bizonyító dokumentum nem került elő, és nem volt utasítás a direktórium megalakítására sem. Ezeket a kérdéseket világosan megmagyarázza, illetve megválaszolja az a körülmény, hogy Kecskeméten a marxizmust is ismerő baloldali szociáldemokratákon kívül 1919 februárja óta több, de kevés taglétszámú kommunista szervezet is működött. 13 Ezenkívül lényeges erőt képviseltek a kecskeméti forradalmi munkásság felvilágosításában, nevelésében, vezetésében már 1918 decembere óta Hajma József, Richter Ármin és Németh László volt orosz hadifoglyok. Ezek ugyanis hadifogságuk ideje alatt nemcsak a marxizmus—leninizmus eszméjével, a bolsevikok hatalmi harcaival ismerkedtek meg, hanem az 12 Megtalálható a BKLM. 1919-es plakátgyűjteményében. 13 Lásd: MA. 1919. mátcius 30. Lenin elvtárs с cikk, WD. és Richter Ármin közlése, valamint Gaál Endre veterán visszaemlékezése alapján: Petőfi Népe, 1962. III. 21-i szám és a szerző gyűjteményében. 14 Tóth László volt direktóriumi tag közlése. Lásd Németh Lászlóról bővebben BÉKEVÁRI Sándor: „Egy forradalmár nyomában" с cikkét. Petőfi Népe, 1965. márc. 21. 15 PL Arch. TAGYOB. 11/29. TI. jelentése, 9. old. ottani hadifoglyok pártiskoláját elvégezve, viszonylag nagy felkészültségű, önálló irányítókészséggel rendelkező kommunistákká is váltak. Valószínűnek látszik az a feltevés, hogy az utóbbi kettőt a KMP Központi Bizottsága irányította a városba politikai munkára, Hajma pedig mint Kecskemétre való volt hadifogoly jött haza. Ezek a kecskeméti tartózkodásuk alatt kialakult baráti kapcsolataik és kommunista pártépítő munkájuk révén szinte az egész város forradalmi munkásságának irányítóivá, inspirátoraivá váltak. Bár mind nem voltak a városba valók, a város forradalmi munkássága mégis önkéntesen és észrevétlenül vezetőjéül fogadta őket, és becsülettel végigküzdötték együtt Kecskeméten a proletárforradalmat. Ennek alapján érhető, hogy Hajma, Richter és Németh — akik szinte mindennap megjelentek ezekben a napokban a városházán — sugalmazták Tóth Lászlónak az ismertetett és a direktor um létrejöttét már a megalakulás előtt bejelentő plakátszöveget is. Ok ugyanis már felkészültségüknél fogva, valamint a KMP akkori politikai vonalát ismerve tudták azt, hogy rövidesen meg fog alakulni a városi direktórium a város munkás-, paraszt- és katonatanácsainak küldötteiből. Ahhoz hasonlóan, ahogy azt a fiatal Szovjet-Oroszországban már gyakorlatban is látták. Ezért íratták rá még megalakulása előtt a plakátra a direktórium nevét. 14 Az események — mint látni fogjuk — az ő előrelátásukat igazolták, bár a direktórium létszámát egy kissé eltúlozták, amelyet később korrigálni is kellett. 1919. március 22-én reggel, miközben Kecskemét lakossága már olvasta a fent ismertetett plakátokat, úgy 10 óra tájban a Szociáldemokrata Párt kecskeméti vezetősége is megkapta az első budapesti telefonértesítést az országos eseményekről. Ez az értesítés minden kétséget kizáróan már teljes tökéletességgel ismertette a tényleges fővárosi eseményeket. Ennek következtében a helyi szociáldemokrata vezetőség már ezek birtokában mondotta ki az azon nyomban rögtönzött vezetőségi ülésen, hogy „a város vezetését direktórium veszi át." 15 Ezért gyors mozgósítással hívták össze 11 órára a városi üzemi munkástanács, a paraszttanács és a katonatanács képviselőinek ülését a helyi Munkás Otthonban. Ezt a plénumot a korabeli lapok és egyéb dokumentumok egyszerűen Munkástanácsnak nevezik, pedig bizonyított tény, hogy nemcsak munkások, 321
