Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)
Telepy K.: Iványi Grünwald Béla korai munkássága, valamint a Kecskemétre költözés okai és előzményei
diszkrét, nobilis és érzékeny temperamentumát is sokszor lenyűgözték Ferenczy és Thorma hajlíthatatlan, dacos egyénisége. Még ma is, utolsó képén (Készülődés a cigánylakodalomra), mely pedig a maga nemében igazán virtuóz alkotás, a világító kékek és sárgák mögül mintha a két lázadó titán egymást túlkiabálni akaró hangját hallanánk." Ezeknek a gondolatoknak az igazát el kell, hogy ismerjük, ha pl. a Háromkirályok vagy cigánytémáinak korai megoldásaira utalunk, az imént említett nagyméretű Készülődés a cigánylakodalomra vásznát Ferenczy: Cigányok с alkotása bizonyára ihlette. Rózsa Miklós a sokféle élmény, hatás nagyon sok benyomást eredményező túlzott befogadását is a kapkodás okának érzi. így folytatja később cikkében kritikai megállapításait: „. . . Legjobb dolgai, amelyek a Salon kiállításán láthatók — minden esetre jelentős változást mutatnak a művész felfogásában. Nemcsak abban, hogy Róma óta jobban érdeklik a világítási és fényproblémák, s hogy ha eddig csak a színek intenzív tüzének visszaadására törekedett, most már azok lágy, finom árnyalatait is mohóbban keresi, hanem legfőképp abban, hogy impresszionizmusa rohamosan közeledik a neo-impresszionizmus felé, mely nem elégszik meg már a természeti hűség puszta visszaadásával, hanem egyben azt a benyomást is reprodukálni kívánja, amit az illető táj a művészre gyakorolt. Ez a művészet már korántsem hat oly naturalisztikusan, mint Grünwald eddigi oeuvre-je, mert erősen transponált. . ." Genthon István a magyar festőművészet történetét tárgyaló könyvében hasonlóképpen hangsúlyozza a művész stílusváltozását, „. . . a fejlődés sodra az impresszionizmus felé vitte, de 3 év Róma (valójában csak 1 esztendő!) kiölte belőle a Nagybányához tartozás hitét, érdeklődése a dekoratív festészet felé fordult, Cézanne hatása is észrevehető művészetében." 128 Egy aláírás nélküli névtelen kritika ugyanakkor a kiállítás ideje alatt durván elmarasztalja Grünwald munkáit. Ügy véli, mind Lyka, mind Malonyay kri128 GENTHON István: Az új magyar festőművészet története. 965. 129 Művészi Ipar 1906. II. évf. 3. sz. 130 RÉTI István i. m. 220. 131 O. v. 174x 184 cm, j. j. 1. Grünwald Béla. MNG Ltsz.: FK 548 T. A Székesfővárosi Képtár jubileumi kiállításán 1944. januárban szerepel Cigánysátor címmel. Az Ernszt Múzeum könyvei kiadványban 10.1. 32 RÉTI István i. m. 220. 1 tikáikban óvatosak, inkább ismétlik, amit eddig elmondtak már a művészről, különösen vonatkozik ez Malonyayra, aki ismert összefoglalásának csaknem szóról szóra való lemásolását adta. 129 Hetven év távlatából a rendelkezésre álló kritikák, vélemények alapján világosan látható, hogy Iványi Grünwald—aki e kiállítás után használta haláláig az Iványi nevet is, magyarságát kellően kihangsúlyozandó — most már a nagybányai elvek maradéktalan valóraváltását nem érzi olyannyira feladatának, mint még néhány esztendeje. Réti a kiállítást mégis értékeli, bár a jogos kritikát el kell, hogy fogadja. „Mégis a nagybányai művészet történetében szép és jelentős dátumot, a győzelem megerősítését, az elismertetés kiszélesítését jelentette ez a kiállítás, a kolónia fennállásának tizedik évében." 130 Grünwaldot egyébként nem érintették súlyosan a kedvezőtlen kritikák sem, visszatért Nagybányára, és tovább munkálkodott. Bár Genthon szerint Róma kiölte belőle a Nagybányához tartozás hitét, a hazatérte után festett néhány kép ennek ellenkezőjét tükrözi. Ilyen a Készülődés a cigány lakodalomra nagy vászna 131 (41. kép.). A kép beleilleszkedik nagybányai müveinek sorába. Lehetséges, hogy római tartózkodása előtt már elkezdte a képet, de befejezése csak a kiállítás előtti legutolsó időben történhetett, ezt bizonyítja az a levele, melyet már idéztünk, és Réti híradása is: „. . . az egész anyagot kiegészítették a legutolsó évből való, festői tarkaságú nagybányai vásári részletek és cigány életképek. Ez utóbbiak közül legnagyobb méretű vászna a: Lakodalomra készülő cigányok, érett tónusú és egyben dekoratív színességű szép kép, ma a Székesfővárosi Képtárban mintegy összegezi és öszszeegyezteti az addigi nagybányai művészet többirányú törekvéseit, a mozgalmasságot és közvetlenséget a dekoratív elrendezettséggel, a tüzes, tartalmas színt a rembrandtos félhomállyal." 132 A kép ma már kissé besötétedetten, de még ma is elhihetően tükrözi az itt leírtakat. A Réti által hangoztatott dekorativitás nem újdonság Iványi Grünwaldnál, hiszen nagy kompozícióinak eddig is sajátságos vonása volt a dekoratív elrendezettség. Az előrelépést ezen a téren még Nagybányán indította el. Köztudott dolog, hogy amikor 1902-ben a Nagybányai Szabad Festőiskolát létrehozta a négy alapító tag, közöttük Iványi Grünwald is vezető tanár. A fiatalok tavasztól őszig dolgoztak együtt a mesterekkel, .'• : ^ 'út . i x' *.i_ • '• ^ i > : - > !
