Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)
Telepy K.: Iványi Grünwald Béla korai munkássága, valamint a Kecskemétre költözés okai és előzményei
lehet mai magyar plakátművészetünk számára is. Amikor 1960-ban a Műcsarnokban Magyar Plakáttörténeti kiállítást rendeztek, a több évtizedes áttekintés során beigazolódott, hogy Grünwald is e műfaj magyar úttörői közé tartozik. 98 Az 1902/3. évi kiállítást követően 1903 nyarán folytatja nagybányai napfényes plein-air sorozatát. Idetartozik a Lugas" (35. kép). A képet a legutóbbi évekig csupán reprodukcióból, katalógusok adatai alapján ismertük. A BÁV 30. aukcióján került elő. 100 Felesége hímező, fehérruhás alakját ültette a szőlőlugas asztala mellé. Körülötte csillog a napfény a szőlőleveleken. Családi képeinek meghitt melege tüzesíti át a képet. Ennek az évnek, de egyáltalán Grünwald festői fejlődésének nagy állomását jelenti a Háromkirályok™ 1 (36. kép). Amikor Malonyay könyvet írt a Fiatalokról s nagy tanulmányt Grünwaldról, ezt a képet szintén hozta, mint a művész tulajdonát. Legközelebb 1949-ben találkoztunk a képpel. Amikor a Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának Nyilvántartási Osztályán bejelentett műtárgyak megtekintésre kerültek, ez a kép Orbán Imréné tulajdona volt. Grünwald 100 éves születési évfordulóján Kecskeméten emlékkiállítás rendezésére került sor, ekkor a kép már elérhetetlen volt. 1977-ben a májusi BÁV aukción került elő ismét. Ferenczy Károly hasonló című alkotása már készen volt ekkor, 1898-ban festette. A gondolat, hogy a három alakot lovon ábrázolják, így Ferenczyé volt. Meg is jegyzik, észreveszik, hogy „Ferenczy a Virág98 Magyar plakáttörténeti kiállítás, Műcsarnok, katalógus 9. sz. repr. Grünwald Béla: A téli kiállítás plakátja, Képz. Társulat 1903. MURÁNYI cikkében úgy vélekedik, hogy Grünwald is a plakáttörténet nagyjai közé tartozik. Népszabadság 1960. nov. 29. 99 O. v. 61x71 cm, j. j. 1. Grünwald Béla. Jelenleg Kovács Dezső gyűjteményében. A 30. BÁV Aukción került elő, katal. 132. sz. 100 Szerepelt a nagybányai festők 1912. évi kiállításán Nagybányán (Katal. 245. sz.) mint a Műcsarnok tulajdona. 1914ben A Magyar Képzőművészek Segítő Bizottsága kiáll, katalógusában. (3.) Repr. még a Vas. Újs. 1914. 879. 101 Repr. : Művészet IV. évf. 225. Kiállítva : K. Társ. téli kiállítás 1903/4. 6. kép. Magyar Művészet 1926. 7. sz. 366— 382. újabban előkerült, Török Tibor tulajdona, o. v. 73—100 cm j. j. 1. Grünwald Béla 1903 102 HUZELLA Ödön: A remekmű halála. Kolozsvár, 1937. 67. 103 KASSÁK Lajos: Iványi Grünwald Béla hagyatéki kiállítása. Kelet Népe 1941. II. 15. 104 Herman Lipót szíves közlése, 1963. II. 16. Naplójának részlete volt. hegyen, Grünwald a tőkési dűlőúton lóra ültették a napkeleti bölcseket." 102 Ferenczy zöldes félhomályban, esti világításban jeleníti meg az erdő sűrűjében a három alakot. Körülölelik őket a fák, a sötétség már aláhuUóban van, csak a zöldes reflexekkel tompított fehérek a lovak testén s a villanó vörös drapéria a háttérben lovon ülő figurán jelzik a kis csoportot. Csillan a korona aranya a két lovon ülő fején, a harmadik napkeleti király turbánt visel s vezeti a lovat. A bibliai történet sejtetése Ferenczy fogalmazása — ahogy az úttalan utakon, fáradságos, megerőltető utazással, reménykedéssel vonuló három király égi jeltől vezérelve siet, hogy tiszteletét tegye a világ Megváltója előtt. Ferenczy hasonló lovas ábrázolása a Lovagló gyermekek. Grünwald gondolatai a témáról másként nyilvánulnak meg. Ragyogó nyári napban fürdik a táj, virágos fűben gázolnak a lovak, szorongásnak, az úton való megpróbáltatásnak nyoma sincs. A domb tetején álló, — hatalmas lombsátorával már egyszer Ferenczy képén a magános férfialakkal modellként szereplő — gesztenyefa a kék ég háttérrel impresszionisztikus foltrendszerrel felépített, akárcsak egységesen az egész kép. Az élmény, hangulat remek megragadásáról kitűnően tájékoztat Kassák, amikor Iványi Grünwald hagyatéki kiállításáról ír 1941-ben. „Iványi nem volt sem komplikált, sem problematikus egyéniség, nem akart erőszakkal az égig nőni és nem bonyolódott bele kétes kísérletekbe, legigazibb fiatalságában sem tartozott a „vadak" társaságába . . . nem volt olyan puritán és szűkszavú, mint Ferenczy Károly és nem volt olyan elhatározottan egyvonalú, mint Rippl. Azok inkább születtek vezérnek, ő mindvégig megelégedett azzal, hogy intim hangulatait, érzékeny lelkivilágának borúját és derűjét maradék nélkül kifejezze." 103 A képet elkészülte után — a nagybányai festők szokása szerintGrünwald bemutatta társainak. A kép tetszett, csak Ferenczy nézte szótlanul, majd egyetlen kritikai megnyilvánulás nélkül Grünwald feleségéhez fordult, és semleges kérdést intézett hozzá. Grünwald érthetően megbántva, hallgatagon vette tudomásul Ferenczy magatartását. Pedig véleménye mindig fontos volt számára. Kérdés, Ferenczy miért reagált ilyképpen a többiek által dicsért mű értékeire. Esetleg a saját hasonló témájú képére gondolva nehezményezte — akár tudat alatt is — a témaválasztást, bár a kicsinyesség távol állt Ferenczytől. Tény azonban, hogy Grünwaldot a hallgatás fájdalmasan érintette. 104 261
