Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)

Telepy K.: Iványi Grünwald Béla korai munkássága, valamint a Kecskemétre költözés okai és előzményei

A Vasárnapi Újság már 1900-ban hírt ad újabb Grünwald-kép készültéről,

55 melyben azután az 1900/1-i téli tárlaton gyönyörködött a közönség.

56 1901-ben a Művészet legelső számában Lyka Károly a téli tárlatról ír, s azon frissiben tájékoztat róla.

57 A kép címe : Völgyben, s bizonyíthatóan több variáció készült a későbbiek folyamán e témában. A Magyar Nemzeti Galéria tulajdona összefogottabb

58 (21. kép), mint a reprodukció nyomán ismert legelső változat,

59 s ehhez hasonló a Svájcban található, ugyancsak nagyobb foltokból alakított, már a szecesszióhoz közelítő példány.

60 A Malonyay által közölt kép Károlyi Mihály tulajdona volt, a nagybányai festők kiállításának Réti — Börtsök-féle katalógusában 1912-ben dr. Kádár Antal a tulajdonos, bár lehetséges, hogy ez már egy másik variáció, hiszen az összehasonlításra nincs alkalmunk.

61 Később aukciókon előkerül, de hogy a változatok melyik példánya, ezt nem tudjuk. 1940-ben az Almássy—Teleky Aukció katalógusában adatokat is közölnek, de ez a méret más formátumra enged következtetni, bár a cím azonos.

62 A mű a nagybányai jól ismert és kedvelt izvorai völgy egyik legszebb, látképszerűen bemutatott összefogla lása. Mintha az afrikai tanulmányút nyitotta volna fel szemét a harmonikus, költői tájrészletek érzékletesen színes visszaadására. Az eddigi tájrészletek a felkészülés idejét jelentették nála, most indul el legerőteljesebb festői munkálkodásának útján. Felszabadultságot érzünk nála, s a kép is bizonyítja, idő kellett ahhoz, hogy ami eddig tudatában lappangott, feltörjön, s megtalálja a kifejezési formát. Lelkesülten mélyed az ábrázolásba, s a főművek sorozatát ez a kép indítja el. A tájban való gyönyörködés, feloldódás jellemzi, 55 Vas. Újs. 1900. 850. 56 1900/1901 K. T. téli kiáll, katal. 2. kép. 57 Művészet 1901. 20. 58 O. v. 121 x 150 cm, j. j. 1. Grünwald Béla N. B. MNG Ltsz. : 65.65 T. 59 MALONYAI i. m. 60 Dr. Knob Sándor gyűjteményében volt, jelenleg fia tulajdona, Svájcban, Zürichben van. 61

BÖRTSÖK Samu-RÉTI István: A nagybányai festők kiállítása. Katalógus. 1912. 109. 62 III. Művészeti Aukció, 1940. ápr. 22. Itt adatokat is találunk: j. j. 1. o. 107 X 163 cm, és ugyancsak ebben az évben ugyanitt még egyszer szerepel novemberben a IV. aukción, a katal. 19. lapján. 63 Legtipikusabb példa a Háromkirályok témája. 64 NÉMETH Lajos i. m. 62. 65 RÉTI István cikke: Műbarát 1922. II. 214. mely indítéka nem egy Ferenczy-alkotásnak is. Ferenczy különben nagy hatással van Grünwaldra, s téma-, tájválasztásban többször érzünk hasonlóságot.

63 A Völgyben két fiatalja a hegyormon ülve tekint le a meseszerű, képzeletet magával ragadó, a zöldek üde változataival tavaszi pompájában sugárzó tájra. Szinte ők maguk is részesei e haimóniának, színes ruhájuk ékkőként ragyog a zöldek együttesében. A táj és a benne gyönyörködő, tevékenykedő ember harmonikus kapcsolatának kifejezése, festői kiteljesítése a nagybányai festészet egyik sarkalatos tézise. Grünwald most e művel par exellence nagybányai festővé vált. Időközben a telep életében mélyreható változás állt be. Hollósy, aki életre hívta a festőiskolát, s aki lobogó egyéniségével, szenvedélyes művészetszeretetével tanítványaira oly nagy hatással volt, 1901-ben elhagyta Nagybányát. Réti személyi okokkal magyarázza e lépését, de Németh Lajos az egyébként elismert okok mellett — második házassága folytán beállt társadalmi helyzete, a többi festőtárs sikere, melyeket Hollósy a Rákóczi indulóval való viaskodása miatt nem tudott túlszárnyalni — rámutat arra, hogy valójában siettette elhatározását az is, hogy világnézeti ellentétek lappangtak a külszín mögött. „Hollósy nem tudott beleilleszkedni a nagybányai úri társaságba. Rusztikus, plebejus egyénisége utálta a polgári életformát".

64 Münchenben művésztársakkal tartott fenn baráti kapcsolatot, itt a kisváros kicsinyes társadalmát megvetette. A többi nagybányai festő jobban beilleszkedett — Thorma, Réti helybéliek voltak Ferenczy és Grünwald letelepedtek. Grünwald családi kapcsolatok révén is odatartozott. Amikor tehát Hollósy megvált Nagybányától, ez a telep életére is döntően hatott. Ekkor alakította meg a Nagybányai Szabad Festőiskolát 1902. áprilisában Ferenczy, Réti, Thorma és Grünwald. A vezető mesterek közül választhatta meg korrigáló tanárát minden ott munkálkodó fiatal. Tandíj nem volt, a modellpénzt a növendékek adták össze, a ligeti faműterem és egy nyitott fészer volt a művészi munkálkodás színtere.

65 Thorma János 1899-ben megjelent kis füzetéből — „A művészeti nevelésről" — képet nyerhetünk a Nagybányán kialakult festészeti elvekről is. Az alapelv a természet megismertetése volt. „A természet szeretettel való elmélyedő tanulmányozása — a megérzése annak a belső, meleg kapcsolatnak, 256