Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)

Sz. Körösi I.: Adalékok a népoktatás történetéhez (a XIX. század második felében Kecskeméten és a Kiskunságban)

iskolának való. A szurdik jó részét a búbos, nagy padkás kemence s a tanító ágya foglalja el. . ."

19 Állandó gondot okozott az iskolatermek fűtése. A sárkemencéket — amelyeket csak fokozatosan váltottak fel a cserép- és vaskályhák — leginkább a tanítók vagy a gyerekek fűtötték. Az iskolalátogatók jelentéseiben állandóan visszatérő megjegyzés: a tantermek hidegek, a gyerekek fáznak, a rozoga ajtókon, ablakokon keresztülfúj a szél. „. . . kemény télben az úgyis alig zárható egyszerű rozzant ablakok miatt az osztályok oly hidegek, hogy különösen a szegényes öltözetű gyermekek dideregnek ..." — írták 1881ben a félegyházi tanítótestület tagjai kérvényükben, melyben téli ablakok felrakását kérték a fiú- és lányosztályokban.

20 Üjságtémává vált, hogy a halasi községi iskolánál hosszú ideig nem volt ivóvíz.

21 Kecskeméten felügyeltek a városi és pusztai kutak karbantartására. Az azonban itt is előfordult — főleg Monostor és Alpár pusztákon —, hogy a pusztai iskolákba messze eső tanyákról kellett hordani az ivóvizet.

22 Egészségügyileg nagyon elhanyagoltak voltak a népiskolák. A poros, piszkos iskolatermek, a nedves falak és a korhadt padló okozta rossz levegő káros hatással volt a gyermekekre. A félegyházi városi orvosok 1886 augusztusában jelentést tettek az iskolaszéknek addigi iskolalátogatásaikról. Beszámoltak arról, hogy a legtöbb iskolában rossz szerkezetűek a padok, nincsenek takarítva a termek, rossz a világítás. Figyelmeztettek arra, hogy az egészségtelen körülmények fniatt szenved oly sok gyermek görvélykórban, főfájásban, hurutos bántalmakban, vérszegénységben.

23 A tanítói lakások állapota is hasonló volt: szűk, sötét, nedves szobák, amelyekből gyakran közvetlenül 19 Agócs János plébános beszámolója a kiskunfélegyházi rk. iskolaszék ülésén 1884. nov. 6-án. Túlzsúfolt tantermekről tett jelentést az iskolaszéknek 1890. dec. 7-én Almássy Sándor néptanító. Bajáki Jánosnak, az iskolaszék világi elnökének jelentése 1884. május 1-én: „A külső galambosi Eszes takács tanító-féle iskola inkább kamra, ól, stb. mint iskola. Tűrhető, jó padokkal felszerelt a szentkúti és az alpári úti iskola" Kkfh-i rk. isk. sz. jkv. 1873—1888.

1. köt, Szt. János téri el. isk. ir. 1882-1902. BKML (Kfkh) VIII/262. 20 Kkfh-i rk. isk. sz. jkvk, 1873-1888. szept. 8. BKML (Kkfh) VIII/262. 21 Halasi Híradó 1887. május 22. I. évf. 21. sz. 3., 1887. máj. 25. I. évf. 22. sz. 3. 22 1876. évi polgármesteri jelentés, Kecskemét, 1877. 25., Kecskemét közs. isk. sz. ir. 1894. márc. havi jelentések a népiskolák állapotáról. BKML IV/1907. az iskolaterembe — esetleg melléképületbe — nyílt ajtó. Előfordult, hogy az iskolát más célra is használták, különösen a tanyákon. A kiskőrösi evangélikus egyház 1875-re az addigi 3 segédtanítói állás közül csak kettőt szándékozott betölteni, mert az egyik tanterem — a templomépítés ideje alatt — úgyis csak az istentiszteletek tartására szolgált.

24 Ugyancsak templom volt egyúttal az alsószentkirályi iskola. 1895-ben a kecskeméti pusztai tanítók panaszolták a tanítói konferencián, hogy az adóösszeírást, a ló- és a kutyaösszeírást az iskolában tartják, ilyenkor nincs tanítás ; az összegyűlt tanyai lakosok pedig az iskolában pipáznak, köpködnek, a padokat és a tanszereket rontják, piszkítják, sőt el is viszik. Ha az orvos kimegy valamelyik pusztára, az iskolában gyógyít, dunnával bélelt talicskában tolják oda a beteg gyermekeket — a tanítás ilyenkor is szünetel, s a ragályos betegségeket az iskolások is megkapják.

25 Az iskolák kijavítása, bővítése nagyon sok huzavonával járt, különösen a felekezeti iskoláknál. A lakosság az anyagi terheket nehezen tudta vállalni, ha két keze munkáját vagy igásjószágait fel is ajánlotta segítségként. A tanítók és a lelkészek panaszos levelek kíséretében kérvényezték az illető egyházi hatóságtól a szükséges pénzt. Kecel és Vadkert lakói többször hivatkoztak arra, hogy a peronoszpóra elpusztította szőlőiket, ezért nem tudják vállalni a költségeket. 1873-ban a kaskantyúi iskola kijavítását az nehezítette, hogy az egész pusztán csak négy gazdának volt segédmunkára felajánlható lova, szekere. Képtelenek voltak az építési költségek viselésére a kiskőrösi katolikusok is, akik többnyire napszámból tengették életüket. A tanítók, lelkészek maguk voltak kénytelenek olyan munkával is foglalkozni, ami nem tartozott szorosan a hivatásukhoz. 1894-ben a csengődi iskola és kert bekerítéséhez a lelkész keresett megfelelő rőzsét a kalocsai vasútvonal mentén.

26 A kiskunfélegyházi városi orvosok jelentése az iskolaszéknek 1886. aug. 10. Kkfh-i Szt. János téri el. isk. ir. 1882— 1902. BKML (Kkfh) VIII/260. Pestmegyei ev. esp. közgy. jkv. 1874. aug. 27—28. Kecskemét, 1874. 32. EOL. Kecskemét közs. isk. sz. ir. 1895. ápr. havi jelentés. BKML r IV/1907. Érdujhelyi Menyhért lelkész levele a Főegyházmegyei Hatósághoz 1894. nov. 22. KÉL I., Csengőd isk. ir. 233