Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)

Sümegi Gy.: Katona József múlt századi arcképei

hogy pasztell, melyen az előrajzolás nyomai itt-ott látszanak. Az eddig idézett és még idézendő visszaemlékezőktől nem is várhatjuk, hogy a mű technikájára több évtized távolából pontosan emlékezzenek,Rózsa György lektori véleménye szerint: „Legvalószínűbbnek az látszik, hogy egy elveszett korabeli kép (kisméretű olajkép?) kompozícióját őrizte meg számunkra . . . De az asztalon elhelyezett tárgyak felismerhetetlensége nemcsak a pasztell kopásának és a sok átrajzolásnak lehet következménye, eredhet abból is, hogy a gyenge tehetségű mester nem tudta felismerni az eredetin látható tárgyakat, vagy nem tudta őket világosan másolni. A rendkívül bonyolult helyzetben ábrázolt kéz is inkább egy kvalitásosabb kompozícióról való átvételnek látszik, mint a dilettáns pasztellfestő leleményének". Nézzük most meg, hogy a kecskeméti Katonakultusz leglelkesebb híve, Horváth Döme mit vallott — szintén idős korában — Katona arcképéről: Horváth Döme Pesten Czakó Zsigmond temetésén (1847. december) találkozott Petőfivel „.. . Frankenburg Adolf és Erdélyi János fölhívására akkor vivém fel magammal Katona Józsefnek addig a nagy közönség által nem ismert, s általam az aquarell eredetiről hűen lemásoltatott arcképét, azt a temetés alkalmával nekie fel is mutattuk, s nagy örömmel sokszorosan újra és újra szemlélte s az arckép vonásaira nem győzött szeretetteljes és lélekbeli megjegyzéseket tenni."

36 Lehetséges lenne, hogy a pasztellkép az a másolat, ami az „egykorú aquarell-arcképről" készült?

37 És Petőfi is ezt látta? Tudomásunk szerint akvarell arckép nem maradt ránk. Vagy Horváth Döme is pontatlanul jelöli meg a mű technikáját? Itt is 36 HORVÁTH Döme emlékezései. Irodalomtörténeti Közlemények, 1932. 416. 37 „Katona József egykorú aquarell arczképe annak idején, egyes polgárok adakozásából az alakulandó „Katona kör" részére megvásároltatván, Horváth Döme elnök által 1891. június 21-én a körnek átadatott s mint becses műtörténelmi emlék megőrzésével a könyvtárnok megbízatott." A Kecskeméti Katona József Kör 1891—2-diki Évkönyve Szerk.: KOVÁCS Pál, Kecskemét, 1893. 31. Itt, már a korábban említett pasztellképről lehet szó, amely 1902-ben került a Városi Múzeumba. Lásd a 28. jegyzetet. 38 Kecskeméti Friss Újság. 1900. nov. 22. 39 JOÓS Ferenc-FENYVESSINÉ GÓHÉR Anna: Az első kecskeméti könyvnyomda és története és kiadványainak bibliográfiája, 1841-1918. Kecskemét, 1959. 28. 40 Magyar írók arcképei. XIX—XX. század, (katalógus) A kiállítást rendezte és a bevezetőt írta: VAYERNÉ ZIBOLEN Ágnes. Bp. 1960. 12. 41 OROSZ László: Katona József. Nagy Magyar írók. Bp. 1974. 1. tábla. A képaláírás a képeket válogató Miklós Róberttől származik. bizonytalanságban maradunk. Nemhogy tisztulnának az eredeti arcképre vonatkozó ismereteink, hanem még inkább összekuszálódnak. De vajon kinek a kezétől származik a pasztellkép? A Kecskeméti Friss Újság tudósítása szerint: „. . . annak idejében egy könyvkötő készítette egy pár pint borért."

38 Nincs adatunk arra, hogy Szilády Károly nyomdász fián, Szilády Józsefen kívül más nyomdász vagy könyvkötő is rajzolt volna Kecskeméten. A mesterséget külföldön tanuló Szilády József 1841-től készített metszeteket az édesapja kiadásában megjelent könyvekhez.

39 így köze lehetett a pasztellhez. Vayerné Zibolen Ágnes attribúciója és datálása szerint: Muraközy János rajza után ismeretlen festő munkája és a XIX. század közepén készült.

40 Orosz László kismonográfiájában így szerepel a portré: „Egyetlen hitelesnek mondható arckép Katona Józsefről. Ismeretlen mester alkotása emlékezet után."

41 Még ha másolatként is maradt fönn, hiteles Katona-ábrázolásnak fogadhatjuk el, és kizárhatjuk emlékezet utáni készülését, erre nincs adat, valószínűbb az, hogy közvetlenül, konkrét műről másolhatta a szerző. Személye azonban továbbra is ismeretlen. Nem bizonyítható Szilády József szerzősége, és az is csak feltételezés marad, hogy Muraközy-műről készült másolatot kell látnunk a képben. Fölvethető azonban a pasztell portréval kapcsolatban Jókaitól már idézett Kiss Bálint vagy Szokolay Hártó János szerzőségének a kérdése. Kiss Bálinttól nemrég bukkant föl egy 1825-ös portré

42 és ugyanebből az évből egy kis méretű arcképét őrzi a Koszta József Múzeum.

43 Ezek tanúsága szerint a Katona42 Az Illyés Gyula által átigazított Bánk bánt az Új írás 1976/4. száma közölte. A folyóirat borítóján a pasztellkép szerepelt. Albert Gábor irodalomtörténész (Bp. Bimbó u. 3.) látva a címlapot, feltételezte, hogy a tulajdonában levő Kiss Bálint-kép is Katonát ábrázolja. De a papírra festett, vékony vászonra ragasztott pasztellkép jelzése cáfolni látszik ezt a feltevést. A vászon hátsó részén ez olvasható: „Voltam 30. Esztendős 1825. Aug. 28. V. I. H. Ügyész. Rajz. Kiss Bálint atyafi." Katona 1791-ben született. 1825-ben 34 és nem 30 éves volt. A kép egy bizonyos V. I. nevű ügyészt ábrázol, karddal a kezében. = Ezúton is köszönöm Albert Gábornak, hogy a tulajdonában levő Kiss Bálint-képet tüzetesen megvizsgálhattam. 43 KISS Bálint: Boros Sámuel, 1835. papír, pasztell, vékony vászonra ragasztva, 50 X 37,5 cm. Jelezve a vásznon hátul fönt: Nob. Sam. Boros A: aet: 38° = (advivum pinxit Valent Kis mpr. 27. Juliu. 1825.) Pulvis es et in pulverem reverteris. Gen 3: = 19. (Alatta a latin nyelvű mondatot héberül is megismétli.) Koszta József Múzeum, Szentes. Leltári szám: 54. 84.1. 125