Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)

Sümegi Gy.: Katona József múlt századi arcképei

hogy pasztell, melyen az előrajzolás nyomai itt-ott látszanak. Az eddig idézett és még idézendő vissza­emlékezőktől nem is várhatjuk, hogy a mű techniká­jára több évtized távolából pontosan emlékezzenek,­Rózsa György lektori véleménye szerint: „Leg­valószínűbbnek az látszik, hogy egy elveszett kora­beli kép (kisméretű olajkép?) kompozícióját őrizte meg számunkra . . . De az asztalon elhelyezett tár­gyak felismerhetetlensége nemcsak a pasztell kopá­sának és a sok átrajzolásnak lehet következménye, eredhet abból is, hogy a gyenge tehetségű mester nem tudta felismerni az eredetin látható tárgyakat, vagy nem tudta őket világosan másolni. A rendkívül bonyolult helyzetben ábrázolt kéz is inkább egy kva­litásosabb kompozícióról való átvételnek látszik, mint a dilettáns pasztellfestő leleményének". Nézzük most meg, hogy a kecskeméti Katona­kultusz leglelkesebb híve, Horváth Döme mit val­lott — szintén idős korában — Katona arcképéről: Horváth Döme Pesten Czakó Zsigmond temetésén (1847. december) találkozott Petőfivel „.. . Franken­burg Adolf és Erdélyi János fölhívására akkor vivém fel magammal Katona Józsefnek addig a nagy közön­ség által nem ismert, s általam az aquarell eredetiről hűen lemásoltatott arcképét, azt a temetés alkalmá­val nekie fel is mutattuk, s nagy örömmel sokszoro­san újra és újra szemlélte s az arckép vonásaira nem győzött szeretetteljes és lélekbeli megjegyzéseket tenni." 36 Lehetséges lenne, hogy a pasztellkép az a másolat, ami az „egykorú aquarell-arcképről" ké­szült? 37 És Petőfi is ezt látta? Tudomásunk szerint akvarell arckép nem maradt ránk. Vagy Horváth Dö­me is pontatlanul jelöli meg a mű technikáját? Itt is 36 HORVÁTH Döme emlékezései. Irodalomtörténeti Közle­mények, 1932. 416. 37 „Katona József egykorú aquarell arczképe annak idején, egyes polgárok adakozásából az alakulandó „Katona kör" részére megvásároltatván, Horváth Döme elnök által 1891. június 21-én a körnek átadatott s mint becses mű­történelmi emlék megőrzésével a könyvtárnok megbíza­tott." A Kecskeméti Katona József Kör 1891—2-diki Év­könyve Szerk.: KOVÁCS Pál, Kecskemét, 1893. 31. Itt, már a korábban említett pasztellképről lehet szó, amely 1902-ben került a Városi Múzeumba. Lásd a 28. jegyzetet. 38 Kecskeméti Friss Újság. 1900. nov. 22. 39 JOÓS Ferenc-FENYVESSINÉ GÓHÉR Anna: Az első kecskeméti könyvnyomda és története és kiadványainak bibliográfiája, 1841-1918. Kecskemét, 1959. 28. 40 Magyar írók arcképei. XIX—XX. század, (katalógus) A ki­állítást rendezte és a bevezetőt írta: VAYERNÉ ZIBO­LEN Ágnes. Bp. 1960. 12. 41 OROSZ László: Katona József. Nagy Magyar írók. Bp. 1974. 1. tábla. A képaláírás a képeket válogató Miklós Ró­berttől származik. bizonytalanságban maradunk. Nemhogy tisztulnának az eredeti arcképre vonatkozó ismereteink, hanem még inkább összekuszálódnak. De vajon kinek a ke­zétől származik a pasztellkép? A Kecskeméti Friss Újság tudósítása szerint: „. . . annak idejében egy könyvkötő készítette egy pár pint borért." 38 Nincs adatunk arra, hogy Szilády Károly nyomdász fián, Szilády Józsefen kívül más nyomdász vagy könyvkötő is rajzolt volna Kecskeméten. A mesterséget külföl­dön tanuló Szilády József 1841-től készített metsze­teket az édesapja kiadásában megjelent könyvekhez. 39 így köze lehetett a pasztellhez. Vayerné Zibolen Ágnes attribúciója és datálása szerint: Muraközy János rajza után ismeretlen festő munkája és a XIX. század közepén készült. 40 Orosz László kismonográ­fiájában így szerepel a portré: „Egyetlen hitelesnek mondható arckép Katona Józsefről. Ismeretlen mes­ter alkotása emlékezet után." 41 Még ha másolatként is maradt fönn, hiteles Katona-ábrázolásnak fogad­hatjuk el, és kizárhatjuk emlékezet utáni készülését, erre nincs adat, valószínűbb az, hogy közvetlenül, konkrét műről másolhatta a szerző. Személye azon­ban továbbra is ismeretlen. Nem bizonyítható Szilády József szerzősége, és az is csak feltételezés marad, hogy Muraközy-műről készült másolatot kell látnunk a képben. Fölvethető azonban a pasztell portréval kapcsolat­ban Jókaitól már idézett Kiss Bálint vagy Szokolay Hártó János szerzőségének a kérdése. Kiss Bálinttól nemrég bukkant föl egy 1825-ös portré 42 és ugyan­ebből az évből egy kis méretű arcképét őrzi a Koszta József Múzeum. 43 Ezek tanúsága szerint a Katona­42 Az Illyés Gyula által átigazított Bánk bánt az Új írás 1976/4. száma közölte. A folyóirat borítóján a pasztellkép szere­pelt. Albert Gábor irodalomtörténész (Bp. Bimbó u. 3.) látva a címlapot, feltételezte, hogy a tulajdonában levő Kiss Bálint-kép is Katonát ábrázolja. De a papírra festett, vékony vászonra ragasztott pasztellkép jelzése cáfolni lát­szik ezt a feltevést. A vászon hátsó részén ez olvasható: „Voltam 30. Esz­tendős 1825. Aug. 28. V. I. H. Ügyész. Rajz. Kiss Bálint atyafi." Katona 1791-ben született. 1825-ben 34 és nem 30 éves volt. A kép egy bizonyos V. I. nevű ügyészt ábrázol, kard­dal a kezében. = Ezúton is köszönöm Albert Gábornak, hogy a tulajdonában levő Kiss Bálint-képet tüzetesen megvizsgálhattam. 43 KISS Bálint: Boros Sámuel, 1835. papír, pasztell, vékony vászonra ragasztva, 50 X 37,5 cm. Jelezve a vásznon hátul fönt: Nob. Sam. Boros A: aet: 38° = (advivum pinxit Va­lent Kis mpr. 27. Juliu. 1825.) Pulvis es et in pulverem re­verteris. Gen 3: = 19. (Alatta a latin nyelvű mondatot héberül is megismétli.) Koszta József Múzeum, Szentes. Leltári szám: 54. 84.1. 125

Next

/
Thumbnails
Contents