Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 5. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1978)
Henkey Gy.: A magyar etnikai embertani vizsgálatok problémái
ehhez hozzájárultak.) Ami a Farkas Gyula által felvetett mosódik pontot, a kiértékelés módját illeti, azzal szeretnék hosszabban foglalkozni, mert ez az egész probléma lényege. Lipták Pál taxonómiai rendszerét és módszerét 1956 és 1960 között ismertem meg, amely akkor Bartuczétól — véleményem szerint — csak két lényegesebb kérdésben különbözött, az önálló pamíri típus beiktatásával a taxonok közé és a magyarországi mongoloidok (nem europomongoloidok) arányának jelentős csökkentésével. Én Lipták Pál álláspontját a fenti két módosítással együtt teljes egészében elfogadtam, azonban Lipták professzor 1960 után egy új taxont iktatott be, a cromagnoid-C-t 6 , amellyel kapcsolatban fenntartásaim vannak. Például az orosházi, a tápéi és a vésztői vizsgálati anyag megtekintése alapján — amelyek taxonómiai elemzését Lipták végezte el — én a Lipták által cromagnoid-C-nek, cromagnoid-C + turanidnak és pamíri + turanidnak jelzett egyének jelentős részét a turanid típus alföldi és erősen andronovói jellegű változatához sorolnám. Úgy tapasztaltam, hogy a turanid jellegek a Lipták által elvégzett elemzés szerint több, mint 95%-ban a második helyen szerepelnek, ezért a százalékok kimutatásakor ezen 95% kiesett a turanid típusból. A cromagnoid-C esetében azonban véleményem szerint lényegileg nagyrészt csak elnevezési eltérésről van szó, mert Lipták Pál doktori értekezésében — mely eddig sajnos nem jelent meg — rámutat arra, hogy a cromagnoid-C taxon a szovjet szerzők andronovói típusára emlékeztet 7 . A cromagnoidC elnevezés félreértésekre ad alkalmat, hiszen akkor itt nem nyugat-európai, hanem közép-ázsiai eredetű típusról van szó. Megjegyzem azonban, hogy a Lipták-féle tankönyvben a cromagnoid-C, mint a cromagnoid-A brachycephalizációja folytán keletkezett formák komplexuma szerepel és ezek között Lipták a Szibéria bronzkorában előforduló andronovói típust is említi. Tanulmányaimban 1972-óta mutatok rá arra, hogy a turanid típus alföldi táj típusa tekintetében Bartucz álláspontját követem 9 , 10 , u 12 , illetve, hogy véleményem szerint a turanid típus erősen andronovói és alföldi változatát Lipták cromagroid-C-nek nevezi 13 , 14 , 15 , 16 , 17 . Lényegében ezek az okai annak, hogy a turanid típus gyakorisága nálam nagyobb, mint Lipták és Farkas munkáiban. Érdekes viszont, hogy Farkas Gyula, mint karcagi tanulmányom egyik lektora nem sokallta a karcagi őslakosokkal kapcsolatban szereplő 32,2% turanidot, ugyanakkor a Közép-Magyarországgal kapcsolatos összefoglalómban viszont már túlzottan soknak tartja a 26,4%ot is. Ugyanakkor Farkas Gyula és munkatársai által vizsgált etnikai embertani anyag taxonómiai elemzése során eléggé jelentős számban mutatták ki azon taxonokat, amelyek a régészek által árpádkorinak minősített anyagban jelentős arányban szerepelnek: északiak, cromagnoidok (Farkasnál és Liptáknál cromagnoid-A), mediterránok 18 , amelyek közül az első két taxon Közép-Magyarországon átlagban az 1%-ot sem éri el és a mediterrán előfordulása is eléggé jelentéktelen. Én a Farkas-féle anyag átnézése során sem észleltem — a törzsökös orosháziak kivételével, akik nyugatdunántúli eredetű telepesek — az északi, a cromagnoid (cr-A) és a mediterrán típust lényegesen nagyobb számban, mint Közép-Magyarországon és az ezekbe a taxonokba sorolt egyének a képeken látható morfológiai jellegek és a méretek alapján nálam legalább részben a meghatározatlanok között szerepelnének. Találtam a Farkas-féle etnikai embertani anyagban az alpiba sorolt, de szerintem egyrészt meghatározatlan, másrészt kisebb számban turanoid jellegű egyéneket is. Ezen utóbbi problémával függhet össze, hogy Farkas és Lipták közös orosházi tanulmányukban az alábbiakat írják: „Feltehetőleg az alpiak közé kerültek a honfoglalás kora táján még turanidnak mondható egyének, akik legalább is mérsékelt mongoloid vonásokat kellett hogy mutassanak. 19 . Szerintem az alpi típustól legkisebb mértékben eltérő turanid változat, az alföldi is jól elkülönül az alpitól a járomcsont testének enyhe lapultságával, a kissé hosszabb, az arc síkjából közepesen kiemelkedő, egyenes orral, a szélesebb állkapocsszöglettel, a közepesnél erősebben fejlett gonion tájjal és az átlagban 4 — 5 cm-rel magasabb termettel. Azon személyek, akiknél a turanid jellegek nagymértékű csökkenését észleltem, nálam nem az alpi típusba, hanem x + turanid megjelöléssel a meghatározatlanok közé kerültek. Más kérdés, hogy ezen elkülönítéshez a fej és az arc morfológiai jellegeinek felvételére 20 is szükség lenne. Bár a morfológiai jellegek formáinak megítélése 6 X 9-es képek alapján részben utólag is elvégezhető, de ez gyakran bizonytalanságokkal jár, főleg három igen fontos jelleg, az orralap, a gonion táj fejlettsége és nőknél a tarkó profilja tekintetében pedig csak megismételt vizsgálat esetén oldható meg. Különösen a cromagnoid (cr-A) és a keletbalti (cr-B) típussal kapcsolatban döntő fontosságú a gonion táj fejlettségének tapintás útján történő meghatározása. Ugyanis azt tapasztaltam, hogy ránézés alapján kiugró gonion tájúnak látszó egyéneknél a gonion táj az esetek kb. 40%-ában nem kiugró, a kiugró gonion táj látszatát a gonion táj környéki, aránytalanul fejlett zsírpárna okozza. Eddig Farkas Gyula önállóan csak egy etnikai embertani anyag, a gyomai elemzését végezte el 21 , 22 . A megjelent két feldolgozás alapján csak azt mondhatom, hogy az ő elemzése több tekintetben épp úgy eltér a Lipták-féle taxonoktól, mint az én álláspontomtól. A magyar nyelvű munkában a táblákon bemutatott egyének egy része semmiképpen sem sorolható be a feltüntetett taxonokba. Fekete és barna hajú, barna szemű, egyenes orrú (2. tábla—2, 3t—2), barna hajú, konvex orrú (3t—3), barna hajú, barna szemű (2t—3, 3t—4) egyének mint keletbaltiak (cr-B) vagy túlnyomóan keletbaltiak, konkáv orrú, világos szemű egyének pedig mint mediterránok és atlanto-mediterránok szerepelnek (5t—4, 7t — 1, 7t—4), a 9t—2 képén bemutatott armenoidnak pedig az orrháta csak közepesen kiemelkedő. A gyomai anyagban különösen a keletbalti (cromagnoid-B) taxon elentős túlértékelését észleltem. A magyar nyelvű tanul456
