Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 5. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1978)

Szilágyi M.: A magyar halászat néprajzi kutatásának elméletei és módszertani próblémái

ERDÉSZ Sándor 1974, Nyírség. Budapest, 1974. ÉRI István—NAGY Lajos—NAGYBÁKAY Péter 1975, A magyarországi céhes kézművesipar forrásanyagának katasztere, 1. Budapest, 1975. FÁBIÁN Margit 1973, Halászat a bukovinai Andrásfalván. Ethn. LXXXIV (1973) 345—352. FISCHER Frigyes 1928, A halászati törvények és a rájuk vonatkozó rendeletek. Budapest, 1928. — 1931, (szerk.) A magyar halászat összefoglaló ismertetése, szerepe és jövője a mezőgazdasági termelésben és a vízgazdálkodásban. Budapest, 1931. FODOR István 1972, Őstörténetünk korai szakaszainak néhány fő vonása. Történelmi Szemle, XV (1972) 1—26. — 1975, Verecke híres útján ... — A magyar nép őstörténete és a honfoglalás. Budapest, 1975. GAÁL Károly 1947, A gutái „rekeszt" és a vizafogócége. Ethn. LVIII (1947) 252—257. — 1968, Die Volksfischerei im südlichen Burgenland. Veröffentlichungen des Instituts für Volkskunde der Universität Wien, Band 2. (1968) 65—87. GÉRESI Kálmán 1882—1897, A nagy-károlyi gr. Károlyi-család oklevéltára. Budapest, 1882—1897. GIDAY Kálmán 1957, Hozzászólás Tolnai György: A parasztipar kialakulása és tőkés iparrá fejlődése Magyarországon (1842—1849) с vitacikkéhez. S

z

á

Z

adok, 91 (1957) 790—798 GÖNCZI Ferenc 1895, Muraköz és népe. Budapest, 1895. 1911, Halászás, rákászás és csikászás Göcsej- és Hetesben. Népr. Ért. XII (1911) 54—58. GÖNYEY Sándor 1937, A Néprajzi Múzeum szigonygyűjteménye. Népr. Ért. XXIX (1937) 171—183. 1942, A Drávaszög néprajzi elkülönülése. A Drávaszög halászata. A pécsi Majoros Imre Múzeum Értesítője. Pécs, 1942. 42—52. GRETSY László 1959, A székely duga és családja. Magyar Nyelv, LV (1959) 117—122. GUNDA Béla 1934, Kaparó és merítőháló. Népr. Ért. XXVI (1934)62—63. 1938, A magyarországi halászó hurkok eredete. Népr. Ert. XXX (1938) 252—256. — 1938—1939, Összehasonlító néprajzi jegyzetek. Népr. Ért. XXX (1938) 262—266, XXXI (1939) 229—231. 1940, Bonnerjea, Biren: Ugrian Fishing Impliments and some Indian Paralells — Ranchi, 1938. Ethn. LI (1940) 101—102. — 1948, A magyar gyűjtögető és zsákmányoló gazdálkodás kutatása. Budapest, 1948. — 1956, Néprajzi gyűjtőúton. Debrecen, 1956. — 1964, A finnugor varsák fejlődésének néhány kérdése. Műveltség és Hagyomány, VI (1964) 115—127. — 1965, Einige Fragen der Entwicklung der finnisch-ugrischen Trompetenreusen. Finnisch-ugrischen Forschungen, XXXV (1965) 279—298. — 1966/A, A mérgező és szigonyos halászat Erdély nyugati hegyvidékén. In: Ethnographica Carpathia. Budapest, 1966. 65—135. — 1966/B, ROHAN—CSERMÁK Géza : Sturgeon Hooks of Eurasia—

New York, 1963, Műveltség és Hagyomány, VIII (1966) 201—205. — 1967/A, Fish Poisoing in the Carpathian Area and in the Balkan Penissula. In: Esseays in Balkan Ethnology. Berkeley, California, 1967. 1—33. — 1967/B, Relikty Dawnego rybololwstwa w Karpatach. Etnográfia Polska, 11 (1967) 385—395. — 1974, Beziehungen zwischen den naturbedingten Faktoren und der Fischerei in den Karpaten. Acta Ejhnologica Slovaca 1 (Bratislava, 1974) 111—121. GYÖRFFY György 1963, Az Árpádkori Magyarország történeti földrajza, I. Budapest, 1963. GYÖRFFY István 1922, Nagykunsági krónika. Karcag, 1922. 1926, Dr. G. ANTIPA: Pescaria si pescuitul in Románia. Bucuresti, 1916. Népr. Ért. XVIII (1926) 39 —43. — 1933, Az ipolymenti halászat. Népr. Ért. XXV (1933) 24—28. é. n. Halászat, In: Magyarország Néprajza

2 II. Budapest, én. HAJDÚ Péter 1962, Finnugor népek és nyelvek. Budapest, 1962. — 1968, Finnugor őstörténet — finnugor régészet. Néprajz és Nyelvtudomány, XII (1968) 5—10. — 1975, (szerk.) Uráli népek — Nyelvrokonaink kultúrája és hagyományai. Budapest, 1975. HAVAS Sándor 1863, Vadászrajzok: I. A Nyír és a Rétköz, II. Beszterce, III. A Bikk, IV. A Sárrét. In: Hazai és külföldi vadászrajzok (szerk.: BÉRCZY Károly). Pest, 1863. 1—94. HERKELY Károly 1941, A veszprémvármegyei múzeum néprajzi gyűjteménye. Veszprém, 1941. HERMAN Ottó 1884/A, A halászati eszközök. Magyar Nyelvőr, XIII (1884) 521—523. 1884/B, Szíjalt hal. Magyar Nyelvőr, XIII (1884) 182—183. 1884/C, A ,,Tájszótár árvái". Magyar Nyelvőr, XIII (1884) 181—182. 1885/A, Ősi nyomok a magyar népies halászatban. Budapest, 1885. — 1885/B, Ősi elemek a magyar népies halászeszközökben. Archaeológiai Értesítő, V (1885) 153—167. 1887, Magyar halászat könyve, I—

II. Budapest, 1887. — 1892/A, A halászat mint ősfoglalkozás és viszonya a néprajzhoz. Ethn. III (1892) 253—262. — 1892/B, A Balaton halásztopográfiája. Földrajzi Közlemények, XX (1892) 218—223. — 1898, Ősfoglalkozások. 1. Halászat, 2. Pásztorélet. In: Az 1896. évi Ezredéves Kiállítás eredménye, V. (szerk.: MATLEKOVICS Sándor) Budapest, 1898. 651—763. — 1899, A magyar ősfoglalkozások köréből. Term. tud. Közlöny, XXXI (1899) 225—271. — 1900/A, A doroszlói halászszerszám eredete. Term. tud. Közlöny, XXXII (1900) 255—257. — 1900/B, Gróf Zichy Jenő harmadik ázsiai utazása. Budapesti Szemle, CIV. kötet, CCLXXXVII. szám (1900) 176—193. — 1900/C, Die Forschungsreisen des Grafen Eugen Zichy in Aisen. Dritte Reise. Band I. Budapest, 1900. — 1900/D, Nachtrag zur Rezension über „Die Forschungs32