Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 5. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1978)
Solymos E.–S. Göldner M.: A kalocsai érsekuradalom halászati szerződései 1725–1916
tol, hogy a hetedik és nyolcadik pont hiányzik, tehát halátadásra nincs kötelezve. 4. Hajós község a határában levő vizek halászatát 35 forintért vette bérbe, német nyelvű szerződéssel 1818. március 1-én. A nyomtatott szöveghez csak annyit írtak hozzá, hogy az uraság sem fát, sem nádat, sem vesszőt nem ad. Mindezek a felsorolt szerződések 1821-ben jártak le. Ezért Boldogasszony hava 30. napján újakat kötöttek, 1824. Szent György hava utolsó napjáig. Rottenbiller nemcsak megtartotta korábbi területeit, de újakat is szerzett mellé : 1. Felső Duna, úgy mint az Imsósi erdő felső részétől a csanádi határig, nem számítva a külső vizeket, évi 1053 ft. 2. Bogyiszló határában levő vizek: Holt-Duna, Karászi fok, Ollári-tó, Szentistváni-tó, a Vajas a Torkaiul egész a dusnoki határig és minden bogyiszlói határban lévő víz 2185 forintért. A már ismertetett halkiszolgáltatási kötelezettség annyival bővül, hogy ,,b%en Halnak kielégítésére tartoznak a többi vizek sXrendásai a% Arendához képest je7oszfva 200 mázsa halat, de e^en Árendást is bele értvén, esztendőnként két i^ben u.m. Nagy Böjt el ott Kétt Héttel és wind Szent Kap titán Kétt Héttel kiszolgáltatni. De ha több Hall kívántatna is, a%t is tartozik ezen Árendás kiszolgáltatni. 3. Szent Benedek és Úszód határában lévő vizek : Zasztói-tó, Kúttorok, Hoszszútó, Kiss-tó, Szarap, Terheli-tó évi 174 ft-ért 4. Dusnok határa; valamint Várszeg és Remenicze 1008 ft. 5. Nádudvar határában lévő vizek 338 ft. 6. Sükösdi határ: Kerülő fok, Két forgó, Korpadi Fok és a többi víz 3003 ft. 7. Miskei határban levő vizek, a Miskei Vajas, Miskei Árpás, Flomródi fok 601 ft. Ezen szerződések végén megjegyzik, hogy ,,A Kalotsára Szükséges halaknak kiszolgáltatására, ugy is az árendáson lévén, más halnak ki Szolgáltatására nem köteleztetik." A szerződéseket Rottenbiller Fülöp és felesége írják alá. Ugyanerre az időre, tehát 1821-től 1824-ig még a következő szerződéseket kötik: 8. az alsó Districtusi Dunai halászat u.m. a Csanádi határtól a bátai és bátmonostori határig — kivéve a külső vizeket Ribl Ferenc, Jónitz Ferenc bajai halászmesterek és az alól megirt Czéhbeli többi mesterek, szóval az egész bajai halászcéh 920 ft-ért. 9. Ugyanők a csanádi határban lévő vizekben s a csanádi Vajasban való halászatot minden haszonvételivel 1361 ft-ért. 10. Szent István határában levő vizek u.m. Csikóstó, Kákonyi Vajas, Rezét és Pandui szigetben levő vizek 1300,- ft. 11. Szeretnie határában levő vizekben és Baráttában, Pörbölyben és a Réthi Pusztában található tavakban való halászat 400 ft. A hetedik pont szerint ők is tartoznak hallal, bérletenként különböző mennyiséggel : „Mivel a felső Duna Készének Árendása a" Méltóságos Uraságot és Jennek Tisztjeit, a Kalotsai Fő Káptalant, Seminariumot, és Fater Piaristákat tartozik hallal kielégíteni, Aízért mink az alsó \ 'izek yírendásai tartozunk a fent emiitett .Árendásnak tizenöt mázsa, és negyven font (a csanádi bérletért 22 máz^a 55 font, szentistvániért 21 mázsa 55 font, a szeremleiért 5 mázsa) halat kétszerre Esztendőnként ugy mint Nagy Böjt előtt két héttel, és Mindszent nap után két héttel természetben négy krajc7 y árjával Bétsi Betsben számlálván fontját, kiadni, és Fajszj'a szállítani, mell y et ha meg nem tennénk, Azpn felül kitett számú halat a piaczj áron tartozunk megfizetni. F^en felül tartozunk a Sz- Istványi kerület Uraság Tisztjeit hallal négy xrajával Bétsi Betsben szpu/lálván kitárta;:i". Az aláíró halászok és azok „Hüttvessc": Riebl Ferentz — Schmidt Elisabeth, Jonitz Ferentz — Csop Borbála, Pezinger György — Sarpinet Theresia, Osztereicher Joseff — Haasz Rozália, Bodor Sándor — Osztereicher Franciska, Kinder Magdolna özvegy, Becker Henrich — Oszthaimer Susanna, Majer Antal — Knipf Eörsébet. Egyikük sem tudott írni, de Bezinger és Majer neve mellett viaszpecsét látható. Majd száz év adatai között most találkozunk első ízben bajai halászok nevével. A bajai halászcéh mesterkönyvét 1811-ben fektették föl, 1815-ben kaptak privilégiumot. Feltételezzük, hogy a korábbi budai halászbérlőknél tanulták ki a mesterséget, Szabadulta > tak fel, s mikor már elég erősek voltak, céhet alakítottak. Az első években bérlethez mégsem juthattak, vagy azért, mert Latinovitscsal nem bírták a versenyt, vagy talán még nem is lett volna elég pénzük hozzá. Valószínű azonban, hogy az előző ciklusban ők voltak Latinovits halászai. 12. A Kélesi puszta vizeit Bolváry Antal császártöltési nótárius 15 forintért bérli. 68
