Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 5. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1978)

Solymos E.–S. Göldner M.: A kalocsai érsekuradalom halászati szerződései 1725–1916

olvasták magok mondások szerint . . . „Bajai Biró es a Tanács" 32. Pa tájiak census a 15 33. CH%mas(ia István piscator a Major S^igeth-i vizekből 9 (H két utolsó tétel nyugtáit nem találtuk, részleteit nem ismerjük) 80 75 684 71 4 Másfél év részletes elszámolásait láttuk a fentiekben. Adatait boncolgatva sok következtetést tehetünk. Az első a különböző jogállású halászok csoportja, akik részben helybeliek, részben komáromiak: 1. a dunai halászok ötödöt fizetnek a viza és tok után. Nincs adatunk arra, vajon halásztak-e más halra is, ami után részt nem kellett fizetniök, vagy csak vizára. E halászoknak is két típusa van, az egyik saját szerszámjával dolgozik, a másik más szerszámjával. Mintha a „gazda" megjelölés leginkább az ilyen hálóval rendelkező, de mással halásztató bérlőkre vonatkozna. Figyelemre méltó, hogy kalocsai Tomsics Mihály gazda pecsétjén csizma látható, tán eredetileg csizmadia mester volt. 4. ábra Tomsits Mihály kalocsai halászgazda pecsétje, 1746 4. Der Siegel des Kalocsaer Fischerwirtes Tomsits Mihály, 1746 2. A belső vizek a községek felügyelete alatt állnak, a tómester irányításával halásszák, s felét adják le a bevételnek. 3. „Piszlicsár halászok" vagy kishalászok évi bérletet fizetnek a dunai halászatért, a tolnaiak 100 Ft-ot, a bajaiak 60-at, de a bajaiak még külön szerszámokért is fizetnek bért. Szó esik a szerszámokról is: vizaháló, turbikháló, botosháló, kürtő, szigony és piszlicsárháló. Ez utóbbi a legdrágább, 14 Ft. míg a vizásháló és a turbik csak 12 Ft, a botos háló pedig 6 Ft.

13 Az 1746-os teljes esztendő adatait figyelembevéve a haljárásról, halárakról is érdekes adatokat találhatunk. Vizsgáljuk meg a vizafogás tavaszi és őszi megoszlását tanyánként: tavaszi őszi Imsós 38.90 Ft 167.69 Ft Szénégető 15.93 89.34 Vái szegi tanyák 124.85 72.80 Dokomlás 154.43 19.97 Rezét 41.25 10. 3 Erősházi 65.46 60.45 Gyürüsalji 87.74 — Mint látjuk az alsó tanyákon a tavaszi, a felsőkön az őszi vizafogás volt az eredményesebb. De mit jelenthetett ez mázsában? Ha a kimutatásban szereplő 1146 Ft 86 dénárt megszorozzuk öttel, a teljes értéket kapjuk: 5734 Ft-ot. Az 1747-es évben van egy adatunk, hogy a viza mázsája 12 Ft. Ha ezzel osztunk, 477 mázsa 83 fontot nyerünk. Ez még akkor is tekintélyes mennyiség, ha az akkori mázsa csak 56 mai kilót nyomott: 267.58q. A tavak teljes termelési értéke kevesebb, mint a Dunának csak a vizából származó jövedelme : 5491 forint 24 dénár. A kifogott mennyiségről és az árakról is tájékozódhatunk : czompó-csuka 268 mázsa csuka 264 mázsa harcsa 211 mázsa csuka—ponty 207.5 mázsa harcsa—ponty 173 mázsa kárász 107 mázsa ponty 78.25 mázsa keszeg 21 mázsa czompó 13 mázsa szigonyos hal 137 mázsa Megdöbbentően nagy mennyiség a szigonnyal fo gott halé ! És ez csak egyetlen falu határában kimuta átlag ár 3—5 Ft átlag ár 2—3 Ft ára 2 Ft átlag ár 3—6 Ft átlag ár 4.5—5 Ft átlag ár 1.50 átlag ár 1.50—5 átlag ár 1.25 Ft átlag ár 3 Ft átlag ár 2 Ft. 13 A vizaháló HERMAN Magyar Halászat Könyvében Bp. 1887. 281. pipolaháló néven szerepel. Erős inslégből kötött kerítőháló. A turbikháló-turbukháló kisebb háló, mellyel kisebb nádcsomókat, vízben álló bokrokat bekerítenek, és a halat botokkal belezavarják. HERMAN i. m. 317. Hogy botos háló alatt mit értenek, nem tudjuk, esetleg a kétközhálót. A piszlicsárháló HERMAN szerint a kisebb kerítőháló (286 1.) A kürtő a vejsze, SÓLYMOS Ede 1965. 118. 57