Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 5. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1978)

Solymos E.–S. Göldner M.: A kalocsai érsekuradalom halászati szerződései 1725–1916

Hogy mit ért hálón ill. a hálók darabszámán, nem tudjuk. Л recens anyagban ugyanis a nagyhálók kezeléséhez többnyire két ladik szükséges. 4 Л kimutatás bevezető soraiban hatodrész adás szerepel. Az 5. számú tanyánál hetedrész, s a 20-nál is. Lehetséges, hogy az újonnan tisztított tanyáknál egy­két évig ezt a kedvezményt kapták. A kimutatásban szereplő halászokat megkerestük az egyes falvakról felvett tabellákban, az adatokat egy közös táblázatban mutatjuk be, melynek beosztását némileg módosítottuk. Elhagytuk az „özvegy" és ,, seller" jelzőt, s bevettük a ,,malomrész"-t, mivel más adatokból ezt is ismerjük. Természetes, hogy az uradalom határain kívül lakók itt nem szerepelnek. Váczy István révész nem rég óta lakhatott itt, mert ugyanebből az urbáriumból tudjuk, hogy „Szerem­lyén alul az Szeremlej határában csak ez élőt Eszten­dővel kezdett eö Eminentiaja egy Revet föl állí­tanyi . . .". Lehet, hogy az új letelepülő egyelőre adó­mentes, mint a Foktőnél szereplő Ballá János komá­romi halász is, ezért nem tüntetnek fel semmi vagyont, akár csak a bíróknál. Rgyébként azt látjuk, hogy a halászok aránylag jó módú emberek voltak, ez különösen a sükösdieknél figyelhető meg jól, ahol még a bíró is köztük szere­pel. Öt halászról azt is tudjuk, hogy malomrésszel is bír. Az uradalom azonban nem bajlódott a sok kis bérlővel, hanem a halászatot egyben adta árendába Kovacsovics Györgynek 1723-tól 1726-ig. De ő árendálta az uradalom vendégfogadóit 5 sőt Csorna pusztát is 6 . Az uradalom tehát a halászatot egyben adta bérbe egyetlen tőkés vállalkozónak, aki azt tovább adta albérletbe, egyrészt helybeli parasztoknak, akik ezt kiegészítő ütemként, másrészt komáromi céhes halá­szoknak, akik feltehetően önálló ütemként hasznosí­tották. 7 Az a tény ugyanis, hogy a helybeliek jelentős 4 Л későbbiek alapján esetleg arra gondolhatunk, hogy viza­hálóról van szó, s a „darab" meghatározott hosszúságot jelent, amint azt a kerítőhálónál ma is használják. SÓLY­MOS Ede 1965. 83. A kimutatásban, s a későbbiekben még sokszor előfordul a tanya kifejezés. E szónak több ér­telme van. A halászok tanyának nevezik a halászatra alkal­mas vízterületeket, itt ebben az értelemben szerepel. De tanya a kerítőhálóval való minden egyes halászás („reggel óta három tanyát csináltunk" = háromszor vetettek ki a hálót). Végül tanya a vízparti gunyhó, épület, ahol a halá­szok laknak, szerszámjaikat tartják. 5 BÁRTH János, 1974. 324. 6 BÁRTH János, 1969. 163. 7 SZILÁGYI Miklós, 1975. 522. mezőgazdasági üzemmel, esetenként malommal is rendelkeznek, bizonyítja, hogy nem kizárólag a halá­szatból éltek. A komáromiak céhes halászok (hal­kereskedők?), akiknek ha volt is otthon valami föld­jük, szőlejük, az volt a kiegészítő üzem. Fel kell tételeznünk azt is, hogy úgy a helybeliek, mint a komáromiak még alkalmazottakat is tartottak. Nyil­ván ezek alkalmazási módja közt is lehetett különbség, az egyik tán napszámos vagy béres, a másik céhes le­gény, akik a nagyhálók kezelésében segédkeztek. Miután a helybeliek dunai tanyákat bérelnek, nem tartjuk valószínűnek azt sem, hogy csak az év bizo­nyos részében halászták volna, ahogy a tavaknál szo­kásos. Ezt a nézetünket támasztja alá az az 1730-ban kötött szerződés is, melyben az érsek Kalocsán lako­zó jobbágyainak ,,a Bopári telek irányában lévő soros Tanyát egészen, és az alsó és középső Várszegi Tanyáknak felit Szabadi Györgynek, Bovári Andrásnak, Domsik Mihálynak, Tott Pálnak, Néma Szabó Mihálynak és Csekej Györgynek; A% Fölső Várszegi Tanyát pedig egészen és az alsó és középső Várszegi Tanyáknak más felit Csanádi Mártonynak, Kovács Mihálynak, Romsik Istványnak, Fekete Istvánnak, Graksa Pálnak, Illés Jánosnak és Fin Péternek önön maguk tec^éséig és to­vábbi rendelisünkig a% következendő Condi ci ok al at to­vábis engegyükés adgynk; tigy hogy: Elsőben tartoznak az említett Halás% gardák a megnevezet Tahyákon, me Ily eket feliben bírnak mindeniken két két hálót különösen, mind két rendbeliek pedig négyet, és amazokon mellyeket csak. magok egy rendbeliek bírnak ugyan azpn egy rendbeliek négyet minden azpkhoz tartozandó eszközökkel együtt tartani, és azpn álóktól részünkre járulandó Hatodot Ka­locsára vagy a hova fog kívántatni, le tett kiteli szerint administrálni, nem különben. Másodszor : Az, apró halak­bul, amennyire Isten eő Szent Fölsige áldását adgya, konyhánkat provideálni, úgy harmadszor : Kötelesek lesz­nek az Tanyákra annak ideiben magokat helyhez/et, úgy mind nekünk, mind maguknak annál nagyobb haszénot haiihassanak, az halászhoz idein hozá fogván, azt míglen a Z J e & e °ket kinem szprittya, annak módgya és rendi szerint Istenessen, igazán és szprgalmatossan folytatni. . ." 8 Mint látjuk itt két társaság bérel egy-egy tanyát egészen, s egyet közösen. A létszám, a hat ill. hét fő már megfelel a környékünkön szokásos nagyhálós létszámnak, amikor is hat ember kezel egy-egy hálót. A második csoport egyik embere, Csanádi » BÁRTH János, 1969. 159-160. 46

Next

/
Thumbnails
Contents