Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 5. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1978)

Fazekas I.: Emlékezés Szalay Gyulára

álló tanulmányt kívánna, s természetesen a jegyzetek közreadása volna sorrendben az első tudományos feladat. Aggodalma nem volt alaptalan: mintegy fél évszázaddal az ő gyűjtőmunkája után nem könnyű eligazodni a nem publikálásra készített jegyzetek ösvényein. (Több helyen csak egy-egy fejezeten belül megfogalmazott címszavak tájékoztatnak arról, amit nem tartott szükségesnek feljegyezni: „szólásmódok", „humor") Csak jegyzetei többszöri újraolvasása után érthető, miért tekinti „rapszodikus"-nak a hazai szélmalomkutatás néprajzi szakirodalmát. Lambrecht munkáját érintő kritikája nem mentes némi elfogultságtól, szubjektív érzékenységtől. Az is igaz viszont, hogy ahol történeti, helytörténeti vonatkozású adatokat bírál, ott tájékozottabbnak bizonyul Lambrechtnél. Lambrecht kutatásai szerint a bakos típusú szélmalom hazánkban ismeretlen volt. Szalay feltételezi ezeknek a tornyos típusú malmok előtti elterjedtségét. Ujabb történeti kutatásunk — elsősorban Pongrácz Pál könyve — szerirt Szalay feltevése nem volt alapta'an: „Magyarországon az irodalmi emlékek az 1570-es évektől tesznek említést szélmalmokról. Minden bizonnyal ennél jóval korábban létezett nálunk szélmalom. Mivel Hollandiában csak 1650 körül fejlődik ki a tornyos típusú malom, ebből következik, hogy Magyarországon előbb a bakos típus terjedt el. Későbbi korból származó írott emlékeink és metszeteink bizonyítják, hogy első szélmalmaink bakos típusúak voltak.

33 Arról, hogy Szalay a jegyzetek teljességigényén is túltekintett, hogy komplex történeti-néprajzi feldolgozásra gondolt, a szélmalomkutatásairól tartott két alőadásának kéziratszövege árul el legtöbbet. Egyiket talán még az 1920-as évek végén írta A magyar szélmalmok története címmel, Kankovszky Ervin álnévvel. (Leltári száma: 59.3.1) A fővárosban tervezett szabadtéri múzeum szakemberei számára tervezett előadás anyagát tartalmazza. A másik előadásával — amelyet e kötetben közlünk — Л haldokló félegyhá^i szélmalom című 25 lap terjedelmű kézirat tanulsága szerint (ezt feltehetően 1930-ban fogalmazta) talán a helyi Közművelődési Egylet rendezvényén kívánt műemléki védettséget biztosítani a napjainkra lakóházzá átalakított Kürtösi-féle szélmalomnak. Előadása szövegét súlyos 33 PONGRÁCZ Pál: Régi malomépítészet Bp. 1967. Műszaki Könyvkiadó 182. p. betegséggel vergődve, a teljesíthetetlenné к látszó nagyobb terjedelmű munka gondjaira is tekintve, nem csekély rezignáltsággal, kimondva is „könnyes búcsúzással" tette hatásossá. Első mondatától az utolsóig észrevehető, hogy irodalmi érdeklődését is hasznosítva, afféle „elégiát" ír, de ennek a szabálytalan, prózai műfajú elégiának minden sorát, „minden betűjét máshonnan kell összeszedni". Éppen ezért kell minden szava mögött a több évtizedes gyűjtő, kutató munka értékeit is észrevennünk. A kézirat az 1950-es évek elején került a Kiskun Múzeumba, Szalay Gyula fia — ifj. Szalay Gyula — közvetítésével. Adattári gyűjteményünk 59.2.l-es leltári számmal őrzi. Nem tudhatjuk, hogy ez a népszerűsítő szándékú előadás hozzájárult-e ahhoz, amit Kiss Lajos nekrológja sürgetett: „Az összehordott, nagy értékű régészeti, néprajzi, várostörténeti anyag kezelése, megőrzése, tudományos lapokban és könyvekben való feldolgozása, közkinccsé tétele, a múzeumnak a nagyközönség részére leendő megnyitása, szóval a múzeum életképessé tevése volna Szalay Gyula önzetlen munkásságának legszebb jutalma, emlékének legméltóbb megbecsülése."

34 Tény, hogy 1939-ben — két évvel Szalay halála után — végre döntött a Városi Tanács a Kiskun Múzeum gyűjteményeinek végleges elhelyezéséről, az egykori Kiskun Kapitányság székházának múzeumi célokra történő átadásáról. 1939-ben a Nemzeti Múzeum megvásárolta Pajkos Szabó Istvántól a Kis Mindszenti úton 1860-ban épített szélmalmot. A múzeumépület adottságaival előnyös lépés volt az is, ami 1962-ben történt, amikor az utolsó szélmolnár, Pajkos Szabó István közreműködésével, a Műemléki Felügyelőség — elsősorban Varga László — szakértői irányításával a Kiskun Múzeum hátsó udvarán támadt új életre a hírmondó, közművelődési feladatokat teljesítő műemlék-szélmalom. Ha a múzeumalapítás fogalmán a Kiskun Múzeum közel négy évtizedes történetét és Szalaynak legalább a gyakorló muzeológusi munkájához kapcsolódó jelentősebb tudományos munkáit is értjük — Banner idézett sorai is ezt kívánták —, valóban, egyetlen szó is találóan fejezheti ki Szalay múzeumi munkájának lényegét. 34 KISS Lajos: Emlékezés Szalay Gyulára Vásárhelyi kis tükör с köt. 102. p. 383