Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 5. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1978)

Fazekas I.: Emlékezés Szalay Gyulára

Mint a többi nemzetek, kik istenektől, óriásoktól származtatták magukat, úgy a magyar nép is ősöket keresett magának, s megtalálta ezeket a hódító Atti­lában s a vitéz hunokban. Midőn az összehasonlító nyelvészet a finn-ugor népeket mondotta rokonok­nak, századok kegyes tradícióit látták ostromolni, az ősi dicsőséget látták megtámadni." 16 Könyvét elsősorban pedagógiai hivatástudattal indította útjára: „Szerény soraimban nem akarok apológiát csinálni az ugor—magyar rokonság mel­lett, ki annak rendíthetetlen híve, s a mellette való harcnak egyszerű katonája vagyok. Az ugor-—magyar nyelvészet mibenlétét adom elő tárgyilagosan, s általa csak arra akarok törekedni, hogy az előítéleteket és idegenkedést legalább némileg eloszlassam érettebb ifjúságunkban, s különösen azokban, akik a közép­iskolát bevégezve felsőbb tanintézetekbe lépnek, legalább bizalmat keltsek a finn-ugor rokonság s az ugor—magyar nyelvészet iránt. 17 Lendületes, érdeklődést keltő bevezetője után négy fejezetre osztja könyve tartalmát. Az elsőben Л nyelv eredete, osztályozása ; másodikban Л magyar— ugor rokonság és összehasonlító nyelvészet története; har­madikban Mennyiben vagyunk rokonok? címmel a rokonság fokát, árnyalatait nyelvi példákkal — nem­csak szóegyezésekkel, de a hangváltozások, alaktani egyezések táblázataival is — szemlélteti; negyedikben összefoglalja a nyelvi elemzések tanulságait Л magyar nyelv rokonai címmel. Ha csupán nyelvi példatárt szerkesztett volna, rövid nyelvtörténeti bevezetővel, akkor is megérde­melné legalább a bibliográfiai számontartást. Nem elégedett meg ennyivel. Könyve — ezt talán szakkuta­tók is elismerik — önálló szempontú rendszerezése, összefoglalása e tudományág múlt századvégi ered­ményeinek. És milyen különös sors jutott Szalay tudományos munkái elismertetésének? Egy-két év­tizeddel később könyveiről még gyermekei sem tud­tak. Mint ahogyan arról sem tájékozódhattak, hogy a Holló-család lévai kapcsolatai készítették elő Szalay kiskunfélegyházi kinevezésének lehetőségét. (Anyag­gyűjtés közben Fekete János helytörténeti kutató hívta föl e kapcsolatokra a figyelmemet.) Érkezésekor Kiskunfélegyházán sem tekintett rá mindenki bizalommal. Szalay azonban nem sokat tö­16 SZALAY Gyula: A magyar nyelv rokonai 6 — 7. p. 17 SZALAY Gyula: A magyar nyelv rokonai 8. p. 2. kép. Szalay Gyula, kiskunfélegyházi barátai körében, Eyszrich György lakásán (Az 1900-as évek elején készült fel­vétel) A hátsó sorban balról: Pásztor Ferenc, Szalay Gyula, Eyszrich Györgyné Az első sorban balról: Mihálovits Alajos, Csák Kálmán, Eysz­rich György rődhetett a gyanakvással, diákcsínyekben is rejtőz­ködő élcelődésekkel. Hamarosan megnősült. Fele­ségével, Sztojakovits Blankával Kiskunfélegyházán ismerkedett meg. Viszonylag gyorsan — újságcikkei szerint meglepően hamar — otthonra talált a polgá­riasodó fejlődést épp az idehelyezése körüli években, de már az 1880-as évek közepétől is sürgető haladó értelmiségiek baráti közösségében. Holló László gimnáziumi igazgató már nem első alkalommal foga­dott olyan latin szakos tanárt, aki kilépett a szerzetes­rendből, s hivatását világi tanári állással cserélte fel. (Eyszrich György volt az egyik latin tanár, aki a Szeptemberi emlék vallomása szerint a kerítésnél les­kelődő szegény sorsú diákot, Móra Ferencet ölében vitte be a tanterembe.) Nem csodálhatjuk, ha Holló László döntése Eyszrich György, Szalay kinevezése után a helyi katolikus egyházi vezetés felháborodását váltotta ki. Ágócs József plébános többször megfo­galmazta: nem engedi, hogy a Kiskunfélegyházi Katholikus Gimnázium ex-papok gyülekező helyévé váljon. Szalay Gyula viszont közeli, mondhatjuk, legkö­zelebbi barátra talált Eyszrich Györgyben, Holló László igazgató személyében, s a függetlenségi poli­tikus Holló Lajos családja körében. Csák Kálmán tisztviselő és Mihálovits Alajos tanár és a lapszer­kesztő Pásztor Ferenc ügyvéd is Szalayék baráti köréhez tartozott. 379

Next

/
Thumbnails
Contents