Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 5. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1978)

Báldfy F.: Egy néprajztudós, Bellosics Bálint életútja és tudományos hagyatékából, a „Nagybaracskai lakodalmi szokások”

szövi. Kalapomat az ötvös most reszeli s így az egész öltözetem Bécsből hozatott semmi. Mikor negyedszer bemegy. Megtekintettem a konyhán mindent, sorjában megvizsgáltam a drága ételeket, kötelességem ez, mert vagyok mestere, engem a mi öröm Atyánk rendelt ide. Látják uraim az asztal megterítve, kés-tányér-ksnalak s villával ékítve. Jönnek már az étkek rögtön mind sorjában, ez a sok legénység ne álljon itt hiában, ne hogy az asztalon az étel meghűljön, felmelegítése dologba kerüljön. Tessék uraim hát helyre telepedni, mert a muzsikusoknak kell még melegedni. Mikor ötödször bemegy, kezében egy üveg borral. Szívvidámításra Isten a bort adta, melyet szt Dávid a zsoltárba mondotta, azért a mi jó gazdánk is hordóját kifúrta, tele üveg borát velem felhozatta. Hogy ezen vendégek vígan mulassanak, kerítsék a kancsót el ne aludjanak, de a vőfélyeknek borocskát adjanak. Dicsértessék i Midőn a vacsora bevégződik, a vőfély a násznagyok elé lép s ezt mondja, kezében egy égő gyertyát tartva: Mikor Krisztus U. unk széles ez világot semmiből teremtette, a mi vőlegényünket és menyasszonyunkat is semmiből formálta. О is kérte a megváltó Úristenét, hogy a szüzek közül hagyna egyet választani, elősször jegyekkel, másodszor kézadással, harmadszor a hitnek láncával összeláncoltattam, de már most kívánnám az éjszakai nyugodalomra ha odaadnák. Násznagyok ezt felelik: Nem adjuk. — Ekkor újból bejön a vőfély, ujjai közt három égő gyertyával s kikéri a menyasszonyt: Mikor Krisztus Urunk a 99 juhot a barlangban őrizte, a századikat elvesztette, amidőn megtalálta, vállára vette és nagy örömmel a nyájhoz vitte. Én is olyan nagy örömmel vinném ezen egy pár galambocskát az éjszakai nyugodalomra, ha kiadnák-e vagy sem. — Ekkor a vőfély megkapja az új párt és elkezdődik a menyasszonytáncz, mely addig tart míg az ajtóhoz nem érnek, ekkor gyorsan kimegy s azon van, hogy a vőlegény bokrétáját letörje. Kint bekötik a menyecskének a fejét (s a vőféllyel, kinek díszes törülközőt adnak a nyakába) újra bejön mosdatni. A termőágat vacsora után megrázzák aki szemes az kaphat eleget. Másnap az újmenyecske a vőféllyel elmegy a templomba hol a pap megáldja, s így vége az egész ceremóniának". 374