Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 5. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1978)
Fehér Z.: Bátyai népmesék
Mesemondók, repertoárjuk, előadásmódjuk 103 mesémet 34 mesemondótól gyűjtöttem, ezek közül csak 14 férfi. Színesen, szépen mesélt, tehát jó előadó volt 12. Ebből a 12-ből azonban már 9 férfi. Ügy látszik tehát, hogy a férfiak jobb mesemondók. A legjobb mesemondóknak igyekeztem teljes anyagát felgyűjteni. Kiderült, hogy repertoárjuk kicsiny. Meséiket iskoláskorukban tanulták leginkább nagyszüleiktől. Miklósi Józsefné 16 éves korában már maga is tovább adott ezekből paprikahasítás közben, M. Szőke József szintén régen mesélt már, utoljára akkor, amikor testvérei gyerekei még kicsik voltak. Az unokák számára már megint válogatni kell a mesékből, a passzív mesekincs pedig lassanként elfelejtődik. Ez az oka, hogy ,,az egykor teljes meséket ma már csak töredékeiben találjuk meg" 41 Az öreg házaspár kiskakasa с mese utolsó epizódja például, amikor az öregasszony a kéményből ejtegeti le a túróscsuszát férjének, két mesemondótól is lejegyzésre került önálló meseként. Gerjeni József, Guti János Fekete Jánosné, Miklósity Szőke Pál és Koprivanacz János nevét sokszor emlegetik. Ok voltak a legjobb mesemondók 40—50 évvel ezelőtt. Harangozó István Guti Jánosról mondta: „Több meséket is elmondott, dehát az ember nem azt fogalmazza állandóan magába . . . Sokat elfelejtettem, mer minden meséjit nem folytattam." Annak a 8 adatközlőnek a repertoárja, akik legalább 3 mesét mondtak, a következőképpen oszlik meg műfajonként. (1. = állat-, 2. = tündér-, 3. = legenda-, 4. = novella, 5. = falucsúfoló, 6. = tréfás és ostoba ördög-, 7. = hazug-, 8. = csalimese 9. = be nem sorolható) Mesemondó Harangozó István Marokity В István M. Szőke Pál Miklósi Józsefné Koprivanacz Jánosné Fekete Ferenc Decsák József Maros János Meseműfaj 1.2.3.4.5. 6.7. 8.9. Ossz. 12 2 112 9 3 2 5 1 3 4 3 3 118 3 3 1 2 4 7 1 2 2 5 12 6 9 40 KOVÁCS András, 1966. 8. 41 BÉRES András, 1955. 433. Hogyan érvényesül az egyéniség szerepe előadáskor, változtatnak-e a mesén? Több olyan meseszövegem van, amelyet ugyanattól a mesemondótól jegyeztem le többször. Fekete Ferenc A vén bakancsos kalandjait (AaTh 330 B) kétszer is szószerint ugyanúgy mondta el. Ez az ember polgárit végzett, aztán agyvérzés következtében féloldalára megbénult, érzelmes versikéket irogatott, s ahol csak hallgatósága akadt, szívesen szavalta őket harsány hangon. Meséit is úgy mondta el, mint az iskolásgyermek a memoritert, kissé emelt hangon deklamálva. Meséit pedig nem könyvből tanulta, az említett tündérmesét pl. apjától. Nyilván verselő hajlamával és hihetetlenül pontos memóriájával magyarázható, hogy egy verses hazugmesét is tudott. (Lovaggá lettem — AaTh 1961 B + ) Marokity B. István A furfangos Jakab (AaTh 1737 ~f- AaTh 1525 А) с meséjét mindkét alkalommal ugyanúgy mondta el. A különbség csak annyi volt, hogy első alkalommal egy terjedelmes körmondattal, a szokásos mesekezdéssel helyezte a történetet a mesék világába, míg a második alkalommal ezt elhagyta. A jóval terjedelmesebb A Nap, a Hold meg a Szél sógor с (AaTh 552A / AaTh 556 F + ) kétszer elmondott meséjében már több eltérés található. Első alkalommal meséje hősei szegény ember gyerekei, második alkalommal királyfiak, királylányok. A legkisebb fiú menekülése közben összekeveri a hatlábú meg a nyolclábú lovat. A tévesztés amiatt következett be, hogy ritkán mondta el ezt a mesét. Második alkalommal már hibátlan volt ez az epizód. Milósity Szőke Pál miután elmesélte a Jóska és Marica с mesét, a Zsuburicba fogott. Mivel mindkét mesében szerepel az az epizód, hogy a vén banyát sütőlapáton dugja a fiú a kemencébe, Zsumburic is az előző mese mintájára ketrecbe zárva vár sorsára. Ügy látszik tehát, hogy változtatás csak a véletlen következménye, az emlékezet kihagyása, a gyakorlatlanság miatt történhet. Sáfár Józsefné szerint egy mesét mindig ugyanúgy kell elmondani. Harangozó Istvántól kérdem: Mindig egyféleképpen mondja el? — „Egyféleképpen — hangzik a válasz. Hiába változtatok, mer akkó nem ér semmit." Nem lehet két meséből egy harmadikat csinálni? — faggatom tovább. — „Nem, mer akkor nem rímlik. Nem jó." — válaszolja. A Kurjak-burjak с meséjének vázlatát épp ezért előre leírta, s maga előtt tartotta, miközben magnóba beszélt, bár a papírba alig nézett. Kitűnő 331
