Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 5. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1978)

Szabó L.: A kiskunsági puszták emléke a mai Jászságban

1855-ben Árokszállás tagosításakor Kerekegyháza, Agó és Szentandrás is tagosításra kerül. 1856-ban Lajosmizse község belterületét jelöli ki Jászberény, 1858-ban Alsószentgyörgy oszt házhelyeket Karán. A többi községek tagosítása húzódik, s így később is következik be kiskunsági birtokainak faluhely kijelölése is. Legutoljára Kőcsert rendezi Apáti 1873ban.

5 Ezeknek a tagosításoknak az az eredménye, hogy megindul a lakosság az anyaközségekből az újonnan nyert földekre, s ott egyre inkább növekedik a népesség. Nemsokára a tagosítás után megkezdődik a kiköltözöttek községgé alakulási mozgalma, s néhány évtized alatt valóban önállósítják is magukat. A sort Kerekegyháza, Árokszállás pusztája nyitja meg 1862-ben elnyert községi rangjával, 1866-ban Kara, 1873-ban Szentlászló és Bene, 1877-ben Kocsér, 1878ban Lajos és Mizse válik önálló községgé.

6 A kiskunsági puszták benépesítése egyben levezetője volt a belső társadalmi feszültségeknek is, még akkor is, ha maga a tagosítás sehol sem ment simán, mindenütt úgy érezték, hogy visszaélések történnek, s erős mozgolódások, községi mozgalmak indultak, s forró volt a hangulat Jászságszerte.

7 A községgé alakulással azonban lezárult egy korszak: a Jászság gazdasági lehetőségei mostmár saját határai közé szorultak, s elveszett ugyanebben az időben az az előny is, amit kiváltságaik századokon át jelentettek. Nem maradt meg csak a régi kapcsolatok emléke, a kiskunsági puszták valamikori birtoklásának tudata, s még egy ideig bizonyos rokoni kapcsolatok, amelyek a kitelepült családokkal összefűzték őket. A század végére azonban ezek is jelentéktelen rokoni tudattá alakultak, mert a nagy távolságot nem lehetett áthidalni, s helyben pedig olyan viszonyok alakultak ki, anynyira a maga életét élte az új község, hogy a rokoni kapcsolatok révén számításba jövő örökségek, s egyéb érdekek a jászságiak számára elenyésztek. Az évszázados kapcsolatok, a vérségi összetartozás tudata, a régi gazdasági összeforrottság emléke azonban nem múlhatott el nyomtalanul, tovább kellett, hogy éljen a jászsági anyaközségek lakóinak tudatában. A következőkben azt vizsgáljuk meg, hogy 5 KISS J, 1968. 26. - BÁRTH J, 1974. 95-96. - SZML. Közig. ír. Jász-Alsó-Szent-György Prot. 68/1858. — RUSVAY Lajos, 1970.170 - U.Ő.: 1969.131. 6 U.a. és HERBERT János, i.m. 18. - FODOR Ferenc, 1942, 407. - BOROVSZKY Samu én. I. - Ladánybene. 7 KISS József, 1968. 50-93. mindezekből mi maradt meg napjainkra, milyen formában és milyen tartalommal él a kiskunsági puszták emléke a mai jászságiak tudatában. Mivel itt egy közel száz év előtti kép mai vetületéről van szó, s e száz év előtti viszonyokat pontosan ismerjük, dokumentálni tudjuk, s így szembesíthetjük a mai emlékezettel, a konkrét vizsgálaton túl alkalmunk van, bizonyos következtetések levonására is a történelmi tudat, emlékezet természetére vonatkozóan. II. A kiskunsági puszták és a Jászság kapcsolatainak kezdete homályba vész. Pontosan nem tudjuk megmondani, mikor és milyen formában alakultak ki az első szorosabb kötelékek, de tudomásunk van arról, hogy a XVII. században már az árokszállásiak Kerekegyházán együtt legeltetnek a fülöpszállásiakkal és a kunszentmiklósiakkal.

8 Általában azonban a pusztákká lett kiskun településeket a XVII. században Szeged, Kecskemét és Nagykőrös használja.

9 Szinte ez az állapot marad fenn a XVIII. század 20-as évekig, amikoris hol egyik, hol másik város béreli a pusztákat a Német Lovagrendtől, illetve a Jászság felett egy ideig „nádori" szerepet betöltő Bercsényi Miklóstól, majd ismét a Lovagrendtől.

10 A legrégebbi bérleti szerződések is azonban Jászberényben vagy a három kiváltságos teiület berényi központjával való egyetértésben keletkeztek.

11 S ebből világosan megérthetjük, hogy a három szabad, a török alatt végleg összekapcsolódott sorsú és jogú kerületből legépebben megmaradt Jászság, szinte természetesen veszi át a kerület közigazgatási központjának szerepkörét, s ezzel együtt az itt élők mintegy a rendelkezési jogot is nyernek a másik két kerület ügyei, birtokai felett.

12 Jól tudjuk ugyanis, hogy a Hármas Kerület, mint öszszetartozó és Jászberény központú területi és jogi egy8 HERBERT János, i. m. 34, 38. 9 Vö.: GALGÓCZY Károly, 1896. 27. - HORNYIK János, 1860. I. 31. oki., II. 214-217., III. 292-294. - KAL. Kun puszták iratai 1. és 2. csomó. Ez 1670-től tartalmazza a bérleti szerződéseket is, a s pusztákkal kapcsolatos egyéb ügyek iratait. 10 KISS József, 1974. 403-404, 412., 422-424., 439., 443. 11 U.a. és KÁL. Kun puszták iratai 1. csomó. 12 SZABÓ László, 1974. 1974/a 163-238.-U.ő: 1976. HEGYI Klára, 1976. 240-241. 308