Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 5. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1978)

Novák L.: A Duna Tisza köze temetőinek néprajza

fejfák. Legszebb példányai a kunszentmiklósi, a szabadszállási, a tassi, a szalkszentmártoni és dunapataji temetőkben találhatók meg. (36—45. kép, III—

IV, XVIII—XIX. tábla). Ezek a falvak átvészelték a XVII. század végi pusztulást. Feltételezhetően ezek a fejfák őrzik a legarchaikusabb hagyományokat az antropomorf fejfa formában. A gombos fejfák jellegzetes csoportja Nagykőrös (XVII. tábla 11—16. kép), Cegléd (XVII. tábla 1—10. kép) temetőiben találhatók meg, amelyek formakincse — a szentesi fejfákhoz hasonlóan — jól őrzi a gombos motívumokat. A Duna mentén a fejfák csoportjain a gombos díszek domináns tényezők, mint a kontinuus Dömsöd (43—44. kép, III. tábla 14—24. kép, IV. tábla), Dunavecse (X. tábla 12-20. kép) és Solt (XI. tábla 1-6. kép) temetőinek fejfaanyaga mutatja. Az új típusú fejfák további alcsoportokra osztályozhatók. A csillag-tulipán gombos-gombszerű díszek alapján szinte minden helység egy-egy variációt alkot. Itt kell megemlíteni a gombos fejfák egy harmadik változatát, a Kalocsa környéki Duna mellék helységeinek gombosfáit (Foktő, Dunaszentbenedek). Ezeket a fejfákat tulipán motívumok díszítik, s ez alapján sorolhatók az újtípusú fejfák közé (XII. tábla). A csillagostulipános fejfák is helységenként más-más diszítőrendszert mutatnak: az alsónémedi fejfák kontyos és csillagos csúcsdíszítésűek, s a törzset stilizált tulipán motívum ékesíti (VI. tábla 7—22. kép): Aporkán a fejfák csúcsát tulipán és konty zárja le, a törzse pedig csillag díszítésű (I. tábla 1—10. kép); Fülöpszálláson tulipán a csúcsdísz, míg törzsön csillag, gombos díszek helyezkednek el (32. kép, XIII. tábla 1—11. kép); Gyónón és Gyomron csillagban végződik a fejfa, a törzsét gombos díszek tagolják. A gyóni fejfák alján a virágtartó motívum is előbukkan (XIV. tábla 1-14, XV. tábla 6-12. kép); a kiskunlacházi fejfák csúcsát is tulipán díszíti, míg a törzsét csillag motívumok tagolják (II. tábla 2—9. kép); Majosházán a fejfák csúcsán a konty és a tulipán megtalálható, míg a törzset csipkézetten gazdagon díszítették (I. tábla 11 —21. kép) ; Makádon csillag van a fejfa hegyén, s a törzsét gombos motívumok díszítik (II. tábla 14—19. kép). Egyedi variációt képeznek az ordasi fejfák vagy epitafák. A tulipán és gömbszerű díszítőelemek mellett ezeken a fejfákon található csak meg a faragott fonat-motívum (31. kép, XI. tábla 11—20. kép). Sajátosak a monori és ócsai fejfák is, amelyeket gombos motívumok díszítenek, de a csillag is jellegzetes díszítőelem rajtuk (XV. tábla 17 — 23. kép). A dabi és bugyi fejfák egymással rokon vonásokat mutatnak, domináns díszítőjegyei a gombos, csipkés és csillag motívum, s az antropomorf jegyek is megtalálhatók rajtuk (III. tábla 1-16, V. tábla, VI. tábla 1—6. kép, 45. kép). Egyedi jellegű a hartai németek tulipános csillagos fejfa altípusa (XI. tábla 8 — 10. kép), míg az Albertirsa, Pilis magyar—szlovák lakosságának fejfái ennél gazdagabb díszítésűek, gombos, tulipán, csillag motívumokkal (XVI. tábla). A Duna—Tisza köze fejfaanyagának típus variációi igen gazdag motívumkinccsel rendelkeznek, ami legszembetűnőbb az újtípusú fejfák csoportjánál, valamint ott, ahol a két alap típus keveredése létrejött. A régi típusú fejfák módosulása a környező helységekben megfigyelhető. A XVII. század folyamán — mint említettük is — a létbizonytalanság miatt a kisebb falvak lakossága a védettebb mezővárosokban keresett menedéket, ahonnan a XVIII. század elején költöztek vissza. így hatott termékenyítőleg a nagykőrösi fejfa típus Tószeg, Abony, Tiszavárkony, Vezseny fejfakultúrájára. A ceglédi fejfák hatása szintén nyomon követhető az abonyi ^o-^o-r-diszítőelem rendszerében. A gombos alapmotívumok mellett megjelentek a XIX. századi díszítő jegyek: a csillag, s a tulipán is (XVIII—XX. tábla). Abonyban és Tószegen az antropomorf jelleg is hangsúlyozódik, részben kifejezett ember alakban (37. kép), részben pedig a tulipán absztrakciója révén (38, 41. kép). A régi típusú fejfák motívumkincsének hatása más helységekben is kimutatható. Pl. a dömsödi fejfákra hatott Kunszentmiklós és Tass fejfáinak antropomorf jellege (43. kép), míg viszont a dömsödi gombos alapforma a szomszédos Dab és Bugyi temetőinek fejfakultúrájára volt hatással (III. tábla 1—16, V. tábla, VI. tábla 1—6. kép). Kunszentmiklós hatása nyomon követhető egykori pusztáinak (Kerekegyháza, Orgovány, Szánk) fejfakultúrájában (X. tábla 1-4, XVI. tábla 15-16, 21-24. kép). Az újtípusú fejfák között hasonló viszonyokat mutathatunk ki. Például a kiskunlacházi fejfák motívumkincse öröklődött át az egykori pusztájára, Móricgátra kitelepült lakosainak fejfáira (XIV. tábla 17—20. kép). Ugyancsak a kontinuus Kiskunlacháza és másik kiskun helység, a XVIII. század elején újratelepült Fülöpszállás között feltételezhező az egymásrahatás (II. tábla 1—9, XIII. tábla 1—11. kép), s Fülöpszállás pedig ugyancsak hathatott a szomszédos 260