Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 5. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1978)

Novák L.: A Duna Tisza köze temetőinek néprajza

40. kép. Fejfa (XIX. sz. vége). Tass. Fig. 40. Headpost (end of 19th cent.). Tass. Рис. 40. Фейфа (конец XIX века). Ташш vecse). Ez a helyzet az erőteljes török befolyás alatt álló Erdélyre vonatkozóan is. Az unitárius, reformata hitű székely lakosság a dzsidás-zászlós temetkezési mód kapcsán kezdte a gombos fejfákat is használni a kereszt helyett. A gombos motívumok megjelentek partialis területek fejfadíszítő kultúrájában is, igaz nél­különözve a dzsidás-lobogós sírjel-mellékletet. Ha a Duna—Tisza közére vetítjük ki a problémát, meg kell állapítanunk a recens anyag alapján, hogy a dzsidás­zászlós temetkezési mód nem volt szokásban, a fejfa önmagában jelölte az elhunyt embert sírhantján. A Duna—Tisza köze protestáns temetőiben a sírra állított fából készült jel agombosfa és ^ fejfa. fejefa nevet viseli (1. kép), csupán egy helyen, Ordason használa­tos a fejfa mellett az epitafa, emlékfa elnevezés, amely tulajdonképpen a középkori latin nyelvhasználat epitafium (síremlék) szavából népiesedéit. A gombosfákról szó esett, a fejfa-fejefák csoportjáról még nem. Ezek sem homogén típust képviselnek, két rétegre oszthatók: az antropomorf és az ún. csillagos­fejfák, illetve cifra fejfák csoportjára. Az antropomorf fejfák a középső területen, Kunszentmiklós, Szabad­szállás, Tass, Szalkszentmárton, Dunapataj, Tószeg temetőiben fordulnak elő. Ezek a helységek Tószeg kivételével átvészelték a törökdúlás időszakát. Ere­detükre vonatkozóan bizonyító adatokat nem sora­koztathatunk fel, csupán analógiákat, mint az a szat­márcsekei ún. csónak alakú fejfák esetében történhet. Az emberre jellemző, hogy önmaga képére formálja istenét, az általa létrehozott használati eszközöket, tárgyakat nemcsak, hogy a fontos testrészei alapján nevezi el, de olykor kifejezetten emberalakra formálja azt: tehát az antropomorfia általános jelenség a hagyo­mányos népi kultúrában. Ez alól a fejfa sem képez ki­vételt, sőt még jobban kifejezésre jut alakjában. A fejletlenebb társadalmi-gazdasági viszonyok között élő népcsoportok hitvilágában az ősök szellemének tisztelete alapvető kultikus jelenség. Például Auszt­ráliában egyes néptörzsek az embert halála után ki­41. kép. Leány fejfája (1922). Abony. Fig. 41. Girl's headpost (1922). Abony. Рис. 41. Фейфа девушки (1922 г.). Абонь

Next

/
Thumbnails
Contents