Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 5. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1978)

Novák L.: A Duna Tisza köze temetőinek néprajza

kori síremlék szerves utódjának, annál is inkább, mivel azt a kálvini keresztény vallás megtűrte, sőt mi több, természetes módon alkalmazta. Ezt igazolja egy olyan jelentős mezőváros, mint Nagykőrös példája is, ahol az igen gazdag XVII. századi forrásokban sincs adat rá vonatkozóan — nem jelentett problémát a sír megjelölése —, csupán a XVIII. században bukkan fel a „fütül való fa" megnevezés. A fejfa tehát secunder jelenség, amely a kálvini protestantizmus révén vált jellegzetes magyar kultúrjelenséggé. A fejfákra vonatkozó első hitelt érdemlő tudósítás Georgius Dousa belga teológus leírásában szerepel, amelyet 1592-ben nyomtattak ki könyv alakban Antwerpenben. Ezt a leírást alapul véve JANKOVICS Miklós a következőket írja 1836-ban, a törököt vallási türelméről: ,Csudálnunk elégképpen nem lehet, hogy a' győzedelmes és ezért kegyetlen Török Nemzet... a' Vallás dolgá36. kép. Anya — Fia fejfái (1900 körül). Tass. Fig. 36. Headposts of mother and son (around 1900). Tass Рис. 36. Надгробья типа фейфа Матери — Сына (около 1900 г.). Ташш ban semmi Pogányságot, erőltetést és kénszerítést de annál inkább különös kéméllést 's pártfogást kinyilatkotatott . . . Illy türelemmel sőt kíméléssel viseltetett a' Reformata, vagy is Helvétiai Vallást követő hívek iránt is, kiknek a' temettetés sem Ő' Kómái Catholikusok, sem az Ágostai Vallást követők sírjai kö^é nem engedtetvén, kenteknek valának a* Törököktől engedelmet kérni, hogy temető kertjekben holtaiknak békességes nyughelyet szerelhessenek . . . Ezen külföldi hagyomány, és nem honni emlék tudósíta engem a' mái napig fenntartott Fejfa tétel szokásának eredetéről, mert Dousa önnön Vallásbeli híveit meglátogatván temető kertjeikben mikép Ö' keresetek fogyatkozását úgy a^ok helyett a? zárókkal lobogó tsidáknak és a fejfáknak sokaságát tsudálta, minek okát tudakozván tőlők, megértette, hogy a' Törökkel együtt temetkeznének, azoknak mind vitézeknek tsida, nekiek pedig a' fejfa jegyemlékül 249 35. kép. Feleség — Férj (1964) — Leány fejfái. Áporka. Fig. 35. Headposts of wife, husband (1964) and their daughter. Áporka. Рис. 35. Надгробья типа фейфа Жены-Мужа (1964 г.) — Дочери. Апорка