Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 5. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1978)

Novák L.: A Duna Tisza köze temetőinek néprajza

volt a temetkezési helye.

84 A templom külső falába való temetkezés emléke őrződött meg pl. Irsán is, ahol igen számottevő volt a kúriális, kisnemesi közbirtokos réteg. Az irsai katolikus templom falába 1871. július 20-án temettek utoljára (Bibithi és Legendi Horváth Kálmánné sz. Bodonyi Kajtár Francziskát helyezték örök nyugalomra).

85 E vármegyei rendelet nyomán — s hogy megszüntették a templom körüli temetkezést is — sorra kezdték építeni a kriptákat a temetőkben. A Duna—Tisza köze helységeinek temetőiben a kripták két féle típusa található meg : a földbe mélyített, téglafalban sorban és egymás fölé mélyített sírkamrákból álló helységre emelt épület (a tulajdonképpeni mauzóleum), és az épület nélküli, földben levő kripta, amelyből ovális fal emelkedik ki, vagy gránit, márvány obeliszket helyeztek el rajta, s rendszerint kerítéssel veszik körül, mintegy virágos kertet képezve vagy egy hatalmas kőlappal takarják le. Ez utóbbi kripta-típus szinte valamennyi vizsgált helységben megtalálható, azonban a mauzóleumok már kevesebb helyen. E tekintetben egyik legjellegzetesebb helység Nagykőrös, ahol a református temetőben megtalálhatóak a mauzóleumok, kisebb kripták, síremlékek, s nagy számban a faragott gombosfák.

86 Itt a mauzóleumok építésének kora a XVIII. század végéig nyúlik vissza, amikor az egész városban felvirágzott a korstílusnak megfelelő, későbarokk-klasszicista jellegű építőtevékenység. Ennek megvalósítója a vagyonos, nemesi réteg volt. A városban nem tudtak kúriális telket szerezni maguknak, ezért a város árkán kívül, az elhagyott, a nagy pestis járvány után meg84 PML Nagykőrös Város Kurrens jk. 1778—1786. 77—78 pag. 1780. február 13.; Vö. még: „Ugyan a F. Consilium más rendelése szerént a Kriptákban való temetkezés meg engedtetik, úgy mind azonáltal, hogy a rósz következések el távoztassanak a' bé menetelek a' Templomon kívül légyenek, és bennek minden koporsónak különösen el készített, 's a' test bé vétele után mindjárt be tsinálandó hej légyen..." PML Protocollum Curernt. sonans ab Anno 1788° die 17° Oct. 216. f. 1790. május 4. 85 NOVAK László, 1973. 204. 86 Arany János nagykőrösi tanártársa, Szász Károly református püspök 1891-ben tett püspöki látogatása során ezt írja: „Sohasem éreztem jól magam a Körösi templomban. A mily hívogató, kecses, barátságos a temetője, oly rideg, kedvetlen, barátságtalan a temploma". Hogy a temető kedves volt számára természetes, hiszen ott alussza örök álmát Iduna, Nagykőrösön elhunyt szeretett felesége, Szász Polyxenia, akinek sírja meglátogatásával fejezte be Nagykőrösön hivatalos küldetését. RL 1446. Dunamelléki ref. püspök Egyház Látogatási Naplója, IV/26— 30. 4. kép. Szív-alakú vörösmészkő sírkereszt (1815). Alsónémedi. Fig. 4. Red limestone grave-cross in heart-shape (1815). Alsónémedi. Рис. 4. Могильный крест сердцеобразной формы из красного известянка (1815 г.). Алынонемеди szüntetett temető helyén foglaltak fundust és építettek udvarházakat.

87 Az itt kiépült kúrianegyed stíljellege hatott az egész város építkezésére, követőre találtak a polgáriasodottabb, vagyonos parasztság körében. Tulajdonképpen a temető képe is ezt a városképi hierarchiát tükrözi. A nemesek, rangos tisztviselők gazdag mezővárosi paraszt-polgárok felépítették a klasszicista építőmodorban tervezett mauzóleumaikat, s állították fel kriptáikra az értékes vörös mészkő, gránit és márvány obeliszkeket. A mezővárosi polgárság túlnyomó része azonban megmaradt az eredeti, hagyományos sírjelnél, a gombosfánál. 87 Vö. KOVÁCS Gyula, 1933. 235