Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 5. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1978)

Égető M.: A lakáshasználat változásai a szanki tanyákon az utóbbi száz évben

24. kép. Tanyaudvaron álló, cseréptetős „lacikonyha". Móricgát. — TjM Itsz. 7499. — Fotó: Janó Á. 1965. Fig. 24. „Lacikonyha" with tiled roof standing in the farmyard. Móricgát. Inv. number in the Thorma János Museum: 7499. _ Photo: Á. Janó, 1965. Рис. 24. Харчевня („lacikonyha") с черепичной крышей, стоящая на хуторском дворе. Морицгат, Фото А. Яно, 1965 г. Nyáron soha nem aludt senki az istállóban, mert odabent nagyon meleg volt és sok légy. Ilyenkor büdösnek tartották alvásra. A béresek, legények, vagy akinek feladata volt ügyelni a jószágra, a% istálló előtt, szalmán aludt. A többiek fészerben álló kocsin vagy ka^al tetején, friss szénában, cséplés után a padláson gabonában.^ Ez jó hűvös helynek számított, ahol a legyek sem csíptek. Aki nem félt a fülbemászótól, az szívesen aludt itt. Aratás idején gyakran a tallón, pokrócba takarózva aludtak." „S^ögény jó anyám bes^éte, hogy arattak kint a tallón. Este későn végeitek, kivitték a vacsorát is, egy kévével betakaróztak, ugy aludtak."

100 1910 után már nem igen aludtak a konyha földjén, aminek talán az is lehetett az oka, hogy a kaminos és cúgkéményes konyhákban már nem volt meg az az állandó légjárat, ami a szabadkémény jelenléte esetén kellemessé tette a konyha földjén alvást. Az udvaron, szalmán még a két világháború között is aludtak, bár már egyre ritkábban. Ekkoriban inkább kocsin, fészerben, s^énapadláson, kazalban kerestek fekvőhelyet. 98 Az alvóhelyek szinte kimeríthetelen nyári változatosságát több leírás is említi. CSILLÉRY Klára, 1952. 99.; FÉL Edit-HOFER Tamás, 1967. 135-137.; JUHÁSZ Antal, 1971. 490. stb. 99 FÉL Edit-HOFER Tamás, 1967. 155. 100 Kovács T. Gáborné. sz. 1891. Móricgát. S. gy. 1965. Szanki gyűjtés. TJMA. 25. kép. A 24. képen látható „lacikonyha" részlete. TJM Itsz.: 7523.— Fotó: Janó Á. 1965. Fig. 25. Detail of the „lacikonyha" of Fig. 24. Inv. number in the Thorma János Museum: 7523. — Photo: Á. Janó, 1965. Рис. 25. Деталь харчевни, изображенной на рис. 24. Фото А. Яно, 1965 г. Tornácos lakóházaknál a gang végébe az általános gyakorlatnak megfelelően vackot állítottak, ami rendesen a gazda fekvőhelye volt. Ez még a gyűjtés idején is gyakorlatban volt. b. Nyári házimunkák, főzés A nyári időszakban, mint már említettük, a házimunkák teljes körét kitelepítették a lakóházból. Ez nemcsak a mosás, lekvár- és szappanfőzés, savanyítás, termények válogatása stb. vonatkozik, mint ez a falusi háztartásokban általános, hanem a főzésre is.

101 Tanyáinkon az állandó lakóház megépítése után is meghagyták a putrihá^ mellett használt, szabadban levő főzőhelyet. A kilső kemence vagy lacikemence mellé épített padkát a századforduló éveitől a rakottparhet váltotta fel. E főzőhely fölé négy ágason álló, ferde síkú nádtetőt emeltek. A kemence kéménye a tető fölé magasodott.

102 Ezt a főzőhelyet laci-пяк vagy 101 FÉL Edit és HOFER Tamás említik Átánnyal kapcsolatosan, hogy a sütés-főzés „a háztartások intim, belső ügye" mellyel soha nem költöztek a nyílt udvarra. lüa A lad, lacikonyha értelmezése Szeged környékén: "1. A régi városi lacikonyha, a mai bérház helyén. 2. rögtönzött vásári, sátorral ellátott főzőhely, ahol meleg ételt lehet fogyasztani" BÁLINT Sándor, 1957. II. 5. — A lakóház melletti lacikemencét és a tanyai lacikonyhát a Kiskunságban TÁLASI István, 1936. 164.; JUHÁSZ Antal, 1974. 308. A terminus nyárikonyha értelemben való szélesebb elterjedését jelzi, hogy felbukkan a Tiszántúlon (Szentes és Hódmezővásárhely környékén; GUNDA Béla, 1935 183