Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 5. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1978)

Égető M.: A lakáshasználat változásai a szanki tanyákon az utóbbi száz évben

с. A lakóház látszólagos megkettőzése Az 1920-as évek elején a nagygazda tanyákon megjelenik a lacihá^

1 Ez a lakóháznál kisebb méretű, különálló, többnyire két osztatú épület, mely szabadkéményes konyhából és kemencés szobából áll. Előfordult szoba nélküli laci is, de ez ritkán állt magában (13. kép), általában egybeépült az istállóval és kamrával. Ez esetben az épület beosztása így alakult: konyha -f- (szoba) -j kamra ] istálló (14. kép), vagy a lakóba^, végébe^ ragasztották (15. kép). A gyakorlatban a laci11. kép. Sárpatkás szobai kemence, mellette vaskályha és „vacok". Szánk. — TJM Itsz. : 7321. — Fotó: Janó Á. 1965. big. 11. Room oven with mud seat, beside it iron stove and resting-place („vacok"). Szank. Inv. number in the Thorma János Museum: 7321. — Photo: Á.Janó, 1965. Рис. И. Комнатная печь с глиняным выступом, рядомучгунная печь и лежанка, („vacok") Санк. Фото А. Яно, 1965 г. ház sokszor azonos volt az eredeti tanyaijával, mely az újonnan épült, rangosabb lakóépület mellett megmaradt mindennapi használatra, a piszkos munkák végzésének színteréül.

62 Ahol erre nem volt lehetőség (pl. a régi épületet modernizálták) ott a laciházat építették újonnan. Mindkét esetben az elő%o évtizedekben használatos lakóház fő vonásait viselte, formailag, funkcionáli:1 „Lacihá^: tanyai melléképület, mely nyári konyhából és belőle nyíló szobából áll. Ez rendesen a fiatal pár alvó helye." Röviden laci néven is emlegetik. BÁLINT Sándor, 1957. II. 5. — V. ö. még a nyári életmód főzőhelyénél alább elmondottakkal. i2 A régi földházak és hantházak megőrzését köznapi tartózkodásra, munkára stb. említi a szegedi tanyákon és kirajzásokon BÁLINT Sándor, 1974. 425.; Uő.: 1968. 114.; Juhász Antal több tanyai telekfelmérésén is láthatók a régi tanyaépületek. (JUHÁSZ Antal 1974. 287., 290.) san, sőt bútorzata is azonos volt azzal. Ide mentették át a háztartásban nélkülözhetetlennek számító szabadkeményt vagy kaminkéményt (4. kép) a katlannal és a sárpadkás szobai kemencét. Igaz, a főzés ebben a konyhában már gyakran katlannal kombinált rakott sporhelten történt. A szobát a tanyából kikopott bútorokkal rendezték be, mindio; a sarkos rendezési elvei nek megfelelően. Ide minden bútor jó volt, amit megsajnáltak eldobni. Helyenként még vályoglábú lócákat is készítettek, amit az idő tájt lakóház szobájában már a legszegényebbek sem tartottak. 12. kép. ,,Laci"a lakóház tornácának végében. Szank. — TJM Itsz. : 6955. — Fotó : Janó Á. 1964. Fig. 12. „Laci" at the end of the porch of the house. Szank. Inv. number in the Thorma János Museum: 6955. — Photo: Á.Janó, 1964. Рис. 12. „Laci" в конце веранды жилого дома. Санк. Фото А. Яно, 1964 г. A Iádban május-júniustól októberig tartózkodtak és minden munkát itt végeitek- Aludni is csak az idősebb asszonyok és felnőtt leányaik mentek a lakóházba. Ősszel beköltöztek a lakóház kis-há^ába, de a legpiszkosabb munkákat, pl. tök- és krumplifőzés a disznóknak, moslékkészítés, továbbra is itt végezték. Itt tárolták a megfagyástól védendő, el nem vermelt krumplit, répát, almát stb. Tavaszfelé itt keltették a baromfit, itt nevelték az aprójószágot. Ahol jól megépített, viszonylag tágas lacihá% volt, ott előfordult, hogy a család tartózkodási helye télen is itt volt. Csupán este fűtöttek be a nagyházban a kemencébe és aludni mentek a hátsó szobába. A laciházban csak szolgálók aludtak, de ahol sok gyerek volt, ott gyerekek is vagy fiatal házasok. 170