Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 5. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1978)

Égető M.: A lakáshasználat változásai a szanki tanyákon az utóbbi száz évben

évben 31 gyermek járt iskolába.

21 1874-ben önálló pusztai községgé alakult

22 s ettől kezdve Móricgát közigazgatását is ellátta.

23 Ez idő tájt Szánknak 737 lakosa volt

24 (452 római katolikus és 285 református), Móricgátnak pedig 220, felében római katolikus, felében református vallású.

25 Ettől kezdve meggyorsult a benépesedés üteme.

26 A kétlakiság fenntartásának a XIX. század második felében már semmi értelme sem volt.

27 Lacházáról, ahol szorongitóbb volt a földszűke

28 sokan leköltöztek,

29 kunszentmiklósiak azonban csupán néhány család. A redemptus gazdák közül csak kevesen vállalták a leköltözéssel visszavonhatatlanul bekövetkező kiszakadást, mely az anyavárostól való nagy távolság miatt kétségtelenül véglegesnek ígérkezett. Legtöbben még a közlegelők felosztása előtt, 1870 és 1890 között eladogatták redempcióikat s a kapott pénzen lakóhelyük közelében igyekeztek birtokot vásárolni. 21 Л Szanki Református Bgyház anyakönyvének bejegyzése. S. gy. 1964. 22 BÁLINT Sándor, 1974. 421. 23 Kijegvzések a szanki tanácsülés! jegyzőkönyvekből. 3. 1. JANÓ Ákos gyűjtése. Szanki gyűjtés. TJMA. - Végleg 1894-ben a közbirtokok felosztása után csatolták össze a két pusztát. U. o. - Л dolgozatban a szanki megjelölés általában a közigazgatási terültet jelenti. Ahol szükséges volt, ott külön említem Móricgátot is vagy hangsúlyosan szanki pusztát, ami akkor csak erre a területre vonatkozik. 2t GALGÓCZY Károly, 1877. 111. 263. 25 U. o. 267. 2,i A rohamosan népesedő pusztai községek példájaként említi fásszentlászló, Kerekegyháza, Kocsér, Jászkarajenő mellett Szánkót LÁNG bajos: Magyaroszág népesedési statisztikája. Bp. 1884. 1. 62. Idézi': BALOGH István, 1972. 470. 27 BALOGH István, 1972. 455 460. 28 Már Bél Mátyás is említi határuk szűk voltát: „Egyébként a nagy földínség a szerencsétleneket arra kényszeríti, hogy idegen pusztákat béreljenek pénzért, hogy az, életük legalább elviselhető legyen és eleget tudjanak tenni a földesúri meg királyi adóterheknek." BÉL Mátyás, 1731. 4.3. ; 1895-ben a határ területe a bérelt földek nélkül 9581 kh volt, amelyen 1015 gazdaság osztozott. Ugyanakkor Kunszcntmiklósnak 47 616 kh-jára csak 1061 gazdaság jutott. Magyar Statisztikai Közieménvek (A továbbiakban: M. Stat. Közi.) Új folyam XV 298. 29 NAGY-CZIROK László adatai szerint az 1850-es években mintegy 25 család települt ki Lacházáról Móricgátra. Ők a földek legjavát kapták redempciójuk arányában. Szánk határában ilyen kitelepülésről nem tud. Adatok Szánk község településtörténetéhez. 21. 1. Szanki gyűjtés. TJMA. 30 A szanki Református Egyház anyakönyvébe 1866 és 1878 között 8 móringlevél másolatát jegyezték be, melyek kivétel nélkül halasi származású házasulok között köttettek. E móring levelekben jelentős pénzösszegek kikötéséről van szó. A szanki és móricgáti földeket főként élelmes halasi™ félegyhá^i, majsaigardák vásárolták fel. A közbirtokossági földek felosztása (1892—1893) és a telekkönyvi rendezés után megindultak a nagy parcellázások, főként a község részéről, de magánbirtokosok részéről is. A legjobb földek Móricgáton ekkor már mind lacházi, Szánkon pedig halasi és kunszentmiklósi gazdák kezén voltak.

31 Л betelepülés 1892 és 1900 között érte el csúcspontját, majd egyre lassuló ütemben folytatódott még egy jó évtizeden keresztül. Ekkor alakították ki 100 kh kiparcellázásával a központi belterületet,

32 megépült mindkét felekezet temploma

33 és újabb iskolákat létesítettek. Az első világháború után már nem érkeztek új telepesek. A szanki lakosság Móricgáttal együtt 1869 és 1930 között így alakult:

34 b.v Jelenlévő lakosság %-OS növekedés két egymást követő érték között Lakóházak száma 1869 996 ? ? 1880 1924 28,15",, 211 1890 1790 38,33",, ? 1900 2943 61,41",, 530 1910 3830 30,13°,, 768 1930 4276 H,64"„ 896 A hivatalos számadatokkal egybevágnak a terepmunkával nyert adatok, s bizonyos fokig élettel is megtöltik azokat. A parcellázások idején betelepülők zömét a környező városok határában törpebirtokon szorongó szegénység adja. Bálint Sándor kutatásai már fényt vetettek arra, hogy milyen szerepet játszott a kun puszták benépesítésében a szegedi tanyák „harmadik nemzedéke",

35 akik a város legtávolabbi határrészein 2—3 hold földecskéjükön már nem tud31 „Aki előbb idejött, az. mind jógazda lett, mert sok födje vöt a legjobb rész.ekbül. Л kunszentmiklósiak is eladtak otthon tíz. holdat, azfán itt ötvenet vehetett érte." László Dezső, Szánk, Petőfi u. 76. László Dezső nagyapja is 75 holddal kezdett gazdálkodni. S. gy. 1965. Szanki gyűjtés. TJMA. 32 JANÓ Ákos gyűjtése. Szanki gyűjtés. TJMA. 33 BOROVSZKY Samu, 1910. I. 133. 34 1869-es és 1900-as adatok: Népszámlálás 1900. I. r. M. Stat Közi. Új sorozat I.k. 534., 196.; 1880-as adatok: Népszámlálás 1881. M. Stat. Közi. Új folyam I.k.; 1910-es adatok: Népszámlálás 1910.1.r. M. Stat. Közi. Új sorozat. 42. k. 194-195.; 1930-as adatok: M. Stat. Közi. Új sorozat 83. k. 49. 35 BÁLINT Sándor, 1968. 15.; Uő.: 1974. 411-426. 162