Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 5. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1978)

Bárth J.: A dunai átkelés és a révjog bérbeadásának néhány kérdése

9. kép. A dunaszentbenedeki rév átkelési vázlatának másolata. (Az 1893. évi szerződés melléklete.) Hig. 9. The copy of the passage sketch of the Dunaszentbenedek ferry. (Supplement to the contract from the year 1839.) hetőség és nem utolsósorban a révhez vezető utak minősége. A szentbenedeki rév felé vezető utakról az uradalom gondoskodott, de úgy látszik ügyeltek rájuk a rév működésében érdekelt szentbenedekie

к is. Erre következtethetünk a szentbenedeki bírák 1834. november 6-án kelt, és az újdonsült földesúrhoz, a kalocsai káptalanhoz címzett leveléből:

100 „Л% us^odi kertekből ki menvén Biskó Rév felé. . . úgy nevetett karai fokon lévén dobogó híd olly állapotban volt a% égésig nyáron, hogy ацоп senki nem mehetett Kot sin, de mivel egés% nyáron idő mind ekkorig s%á%a% volt, lehetett mellette járnia révre menőknek." Most azonban már rossz az idő, nem lehet a híd mellett közlekedni. Meg kellene javítani a hidat. 6 db egy öles, lábnak való fa és 3 db 4 sukos gerenda kellene hozzá. A Biskói-révnél levő tölgyfákból kitelne ez a famennyiség. ígérik az uradalomnak, hogyha megadja a szükséges fát, ők, mármint a dunaszentbenedekiek megcsinálják a hidat. Azt írják: régen is így szokták elvégezni a híd javítást. Л révheli közlekedés, a ví%i átkelés rendje A révbeli közlekedés rendjének illetve útvonalának meghatározása tanulmányunk legnehezebb kérdése és feladata. A téma elsősorban azért nehéz, mivel a Biskói-révben az átkelés rendje és útvonala az áttekintett időszakban többször változott. A változáso100 KKL. Biskó. 1. cs. Vegyes. L. 76. kat alapvetően a Duna mederváltozásai, a partvonal átalakulásai befolyásolták, de kihatottak rá birtokjogi és műszaki, technikai feltételek is. A változásokat sajnálatos módon alig tudjuk követni tanulmányunkban, mivel hiányoznak az ehhez szükséges térképek. Kutatásaink során alig találhatunk olyan térképet, amely részletesen bemutatná a Biskói-rév környékét. Mindez hatványozottan áll a korai, XVIII. századi viszonyokra. így legtöbbször csak apró adatokra vagyunk utalva és feltételezésekben gondolkodhatunk. A kérdés lényege röviden a következő : Dunaszentbenedek mellett a Dunában húzódik el hosszan az un. Paksi sziget. Nevét onnan kapta, hogy a paksiak birtokolták és ma is ők birtokolják. A sziget és a falu között folyt valamikor a Laki-Duna vagy Kis-Duna. Ez a Duna-ág jelentős vízfolyásnak számított, néha nagyobb volt itt a víz sodrása, mint a Nagy-Dunában, de az utóbbi évszázadban eliszaposodott, jelentéktelen vizesárokká szelidült. Ma a sziget és a balparti táj földrajzilag szinte összemosódik. Dunaszentbenedekről a volt révház mellett, a nagy „vármegyei" töltésen át vezet az út a révkikötő felé, amely a XX. század közepén a Paksi sziget nyugati oldalán, a Nagy-Duna mindenkori szélén volt. Az 1920-as évektől a Duna fokozatosan szélesedett, így a part illetve a kikötőhely mindig kijjebb került. A kikötőhelyhez haladó út a nagy-dunai töltéstől egy töltött átjárón vezet, amely átszeli a Paksi szigetet. A kiskötésnek ez a legújabbkori helye és módja azonban nem tekinthet vissza hosszú múltra. Több jelből arra következtethetünk, hogy régebben a komp nem a „nyílt" Nagy-Duna parton kötött ki, hanem valamilyen formában bement a mellékágba, a Kis-Dunába, így jobban érthető az is, hogy miért van a révház oly messze a XX. századi kikötőhelytől. A Kis-Dunában azonban valószínűleg többször változott a kikötés helye, sőt változott a behatolás iránya, módja is. Ezzel kapcsolatos kutatásainkat elsősorban az nehezíti, hogy az áttekintett időszakban sokat változott a Paksi-sziget déli kiterjedtsége, a Daróczy-szigetnek nevezett déli szigetnyúlvány hossza és szélessége. Fentebb említettük, hogy a Duna a XX. században Dunaszentbenedeknél szemlátomást szélesedett, pusztítva a balparti szigetet. Ez azonban csak az Ordas környéki szabályozások óta van így. Korábban pontosan ellentétes folyamat hatott. A balparti sziget folyamatosan nőtt. Ügy véljük tehát, hogy a legkorábbi térképeken is jelzett Paksi sziget valamikor nem volt 127