Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 5. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1978)
Bárth J.: A dunai átkelés és a révjog bérbeadásának néhány kérdése
1871 és 1893 között lényegében ugyanazokat a haszonvételi lehetőségeket árendálták a biskói rév bérlői. Apró változásokra figyelhetünk csak föl a szerződések szövegeiben. így néha pontosabban meghatározták a révhez tartozó, előzőleg „8 vagy 10 holdnak" jelzett ,,kerti, kaszáló és legelőföld" nagyságát. E területek 1875-ben 10 holdnak, 1887-ben 10-11 holdnak jelölték. 1887-ben változott a művelési ágjelzése is. Ekkor „keit, szántó és legelő földeket" írtak. Az 1881—1887 között érvényes szerződésben módosult hosszú idő után az italmérési jog részletezése. Az eddigi bor és pálinka mellett az árendálható italok száma kibővült a sörrel. Az 1892 decemberében kötött és 1893-tól érvénybe lépő szerződésben formailag és tartalmilag egyaránt jelentős változások következtek be. A bérelendőket illetően az alábbi megfogalmazást olvashatjuk a szerződésben: ,,Biskói rév jog, a ho^á tartozandó lakhá^, istálló és félszer — a% e%ek körül fekvő mintegy 1С—// holdnyi kert, szántó és legelő földek, valamint a% úgynevezett Daróc^y sziget vess^ő^ése és kaszálójának haszonéivereté." Előjött tehát ismét a Daróczy-szigct, mégpedig most már a révbérlet szerves tartozékaként. A szerződés 8. pontjában részletesen meghatározták, hogy я bérlő a szigeten hol kaszálhat és miként vághat vesszőt. Kikötötték, hogy a sziget legeltetése tilos. A 2. pontban a haszonbér összegén belül még elkülönítették a révért és a ,,Daróczy maiátért" járó öszszeget. A másik fontos változás 1893-tól, hogy nem említették az italmérés jogát, sőt talán erre való tekintettel még a régi vendégfogadó épületét is az akkortájt divatos ,,lakház" kifejezéssel illették. 1893 után ismét hosszú ideig alig változik a Biskóirévvel kapcsolatban bérbeadandó javak lajtsroma. Az 1896 1899, illetve az 1899—1905 között szerződésekben az előbbieken kívül szerepelt a Kopas^ %atony legeltetési joga, amelyről azt írták, hogy a „holt Duna a Dunapart és a lejáró rév töltéssel határolf terület. Az 1905 és 1911 közötti időkre kötött szerződésben nem szerepelt a Kopasz zátony, ellenben a régebbi szigorú tiltások feloldásával megengedték, hogy a bérlő úgy használja a Daróczy-szigetet, ahogy akarja. Legeltethette és kaszálhatta is. Az 1911—1919 közötti időre szóló megállapodás ugyanazokat a bérleményeket tartalmazta, mint az előző. Az első világháború végétől némiképp megváltozott a bérlet tárgyának felsorolása a szerződésekben. Ebben a korszakban egészen 1946-ig Vargyas Mihály családja bérelte a révet. Tulajdonképpen csak megújították a szerződéseket. Az 1919 — 1925 közöttiidőre szóló szerződésben a Biskói-rév jogot, a hozzá tartozó 10 —11 hold szántó, kert és legelő földet, valamint a ,,Daróczy szigeti legelőt és kaszálót, úgyszintén a Daróczy szigeten lévő erdőnek legeltetését" adták bérbe. 1926-tól hozzátették, hogy a Daróczyszigeti erdőt az új erdei ütemtervek korlátai között lehet használni. Egy 1926-ban megjelent árverési hirdetményből tudjuk, hogy a Biskói-révhez tartozó szántó 6 holdat, a legelő pedig 38 holdat tett ki. 67 Az 1919 és 1946 között érvényben volt szerződések egyik különös vonása, hogy a korábbi korszakokhoz képest nem szerepelt bennük önálló tételként a régi vendégfogadó épülete, a révház, holott néprajzi gyűjtésekből tudjuk, hogy a révet áredáló Vargyas család évtizedeken át benne lakott és a bérlet lejártával kiköltözött belőle, tehát az épület a révhez tartozott. A szerződésekben (igaz már 1893 óta) nem találjuk az italmérési jogot, holott szintén néprajzi gyűjtésekből tudjuk, hogy Vargyasék rendszercsen üzemeltették a révházban a kocsmájukat. Még az 1930-as évekből fennmaradt fényképen is látható a ház tornácára állított kocsmaasztal és pad, valamint a ház falára szegeit tábla: a Bor, sör, pálinka — felirattal. 68 Az 1946. évi utolsó szerződésben a biskói révjogot, kocsmajogot, lakóházat (a régi révházat és melléképületeit) valamint a Daróczy-szigcti legelőt és rétet adta bérbe a káptalani uraldalom. 1947-ben azonban módosítani kellett a szerződést, mert időközben kiderült, hogy a földreform a Daróczy-szigetre is vonatkozik, tehát nem tartozhat a révvel kapcsolatos bérlemények közé. A bérleti díj változásai Közel kétszáz év fennmaradt kontraktusai alapján összeállítottunk egy táblázatot, amelyben bemutatjuk, hogy mikor mennyi bért kellett fizetni a szentbenedeki rév bérlőjének. Ha rátekintünk a mellékelten 67 Kalocsai Néplap 1926. január 9. 68 Igaz, az 1940-es évek elején átmenetileg felhagytak a kocsmajog gyakorlásával, mert nem volt gazdaságos. Ezt azonban a káptalan 1944-ben kifogásolta és felszólította Vargyasékat, hogy kocsmát üzemeltessenek. 114
