Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 5. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1978)
Bárth J.: A dunai átkelés és a révjog bérbeadásának néhány kérdése
IL Lipót császár 1791. november 28-án az érsek kérésére szabadalomlevelet adott ki az addig is működő Biskói-rév számára. 18 Ebben megengedte, hogy a vármegye által szabályozott tarifa szerint Kollonich László kalocsai érsek és utódai a szentbenedeki réven átkelő utasoktól révbért szedjenek. A császári szabadalomlevél olyan jogi támasz lett a Biskói-rév számára, amely az egyre növekvő konkurrenciáva] szemben több mint másfél évszázadig fenntartotta ezt a régi átkelőhelyet. 1791-ben ugyancsak szükség volt a királyi szabadalomlevélre, mivel a szomszédban, Géderlak irányában a paksi uraságok igyekeztek nyilvánossá tenni a zádori révet. A két uraság között hosszú évtizedekig tartó, meg-megújuló per kezdődött, amelyről részletesebben alább szólunk. 1834-ben nagy változások történtek a kalocsai érseki uradalom életében, amelyek kihatottak a Biskóirév sorsára is. Ekkor hasították ki az érseki uradalom területéből a káptalani uradalmat. A Biskói-rév az átadott javak közé került. 1834-től tehát a kalocsai főkáptalan lett a tulajdonosa egészen 1949-ig, az államosításig. Miként korábban az érsekség, 1834 után a főkáptalan is vállalkozó bérlőknek adta ki a révet illetve a hozzá tartozó kocsmát. A bérletek feltételeiről, rendjéről viszonylag jó képet alkothatunk a bérbeadások alkalmával kötött kontraktusokból. 1848 után a kapitalizmus időszakában az újonnan nyílt szomszédos révek, 19 valamint a régi konkurrens zádori rév ellen már nem nyújtottak védelmet a régi feudális jogok. A XX. századra az utak jelentősége átrendeződött. Az új Gerjen-Meszesi révvel, valamint a Paks átkelőforgalmát jobban lebonyolító zádori révvel szemben a régi Biskói-rév nem állhatta a versenyt. A part zátonyosodásával a természet sem kedvezett ennek a nagymúltú átkelőhelynek. A XX. számelyik ősének volt e köze a dunaszentbenedeki révhez, de a meglehetősen ritka Zbiskó név azonossága mindenképpen elgondolgoztató. Amiatt, hogy a szentbenedeki rév közhasználatú neve nem helységnévi vagy határnévi eredetű, tanulmányunkban nagybetűvel és kötőjellel írtuk, (Biskói-rév) ellentétben más helynévi eredetű révnevekkel, pl. zádori rév, szeremlei rév. stb. 18 KKL. Biskó. 2. cs. másolat. 19 A kapitalizmus időszakában megszaporodott a révek száma a Kalocsa-Baja környéki Duna-szakaszon. A régi nagy múltú révek, mint a szentbenedeki, a szeremlei és az örökké illegálisnak tartott, de mégis mindig életre kelő zádori mellett egyre nagyobb szerephez jutott a fajszi, a bogyiszlói, a meszes-gerjeni és az ó-sükösdi rév. Valamennyi 1848 után keletkezett. 1934-től közleedett rév Úszód falu és az Uszódi-sziget között is. 1. kép. Az ordasi „malomrév". (F. Bárth János, 1977. VKM. F. 3881.) Fig. 1. The „mill ferry" of Ordas. (Photo János Bárth, 1977. VKM. F. 3881.) zadban már viszonylag nehéz volt bérbeadni a Biskóirévet, 1949, az államosítás után meglehetősen ráfizetésesen üzemeltette a Rév Vállalat, majd a dunaszentbenedeki tanács. Végül 1971-ben megszüntették. Az utolsó kompjárat 1971. március 31-én kelt át a Biskóiréven. Megszüntetésének közvetlen oka az volt, hogy irányában a jobbparton elkezdődött a paksi atomerőmű építése. Emiatt a rév kikötőt és a révhez vezető utakat át kellett volna helyezni. Az ehhez szükséges nagy összegek azonban nem álltak az üzemeltetők rendelkezésére. A Biskói—Zádori révper történeti-néprajzi tanulságai Vázlatos történeti áttekintésünk után időzzünk el a Biskói-rév történetének egyik fontos kérdésénél, a több mint félévszázados Biskói—zádori per históriájánál, amely a helytörténeti vonatkozásokon túl száA fajszi rév működését 1865-ben engedélyezte a Helytartótanács. Üzemeltetésének jogát a faddi közbirtokosság kapta meg 10 évre. (KKL. Biskó. 2. cs. Vegyes. L. 512J A bogyiszlói révre 1852 után lett szükség, amikor az új Duna meder elvágta a falut régi birtokaitól. A bogyiszlói révet többször is emlegették az 1860-as években. így pl. abban az 1867. évi egyességben, amelyben utat biztosítanak a bogyiszlóiaknak révüktől a Dusnokon túl fekvő szántóföldjeikhez. (KKL. Biskó. 2. cs. Vegyes. L. 511.; A meszes-gerjeni réven a XX. század első évtizedében kezdődött a kompátkelés. 1911-ben készült el a Kalocsáról Meszesre vezető műút. 1912-ben motorvontatásra tért át a meszes-gerjeni rév. A régi révek szerepének csökkenéséhez vezetett a bajai és a dunaföldvári Duna-hidak megépítése is. 101
