Horváth Attila – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 4. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1976)

Nagy Á.: Az Al-Duna menti bizánci városok pusztulása és a balkáni avar hadjáratok (586–626)

NAGY ÁRPÁD AZ AL-DUNA MENTI BIZÁ ÉS A BALKÁNI AVAR NÉHÁNY 1. Az avarság Kárpát-medencei megjelenésének és az Al-Duna menti bizánci városok pusztulásának kérdésköre szorosan egybefügg. Az avar „honfoglalás" időpontjának, útvonalának, a Kárpát-medencei korai avarkori állam (a csehszlovák kutatás rendszerint e korszakra az „első kaganátus" terminust használja)

2 létrejöttének körülményei, majd a Bizánc elleni és a bizánci thémák elleni sikeres és sikertelen hadjárataik az érintett területek régészeti és történeti kutatásában más-más szempontok szerinti értékelésben szerepelnek.

3 így például az avarság régészeti emlékanyagának meghatározásában, európai szereplésüket véve alapul, a meghatározás és a belső keltezés megkísérlésének lehetősége a magyar régészeti és történeti kutatásnak jutott.

4 Ugyanakkor a korai avar állam déli kiterjedésének, illetve a Dunától délre eső provinciák ellen intézett hadjáratainak értékelésében a jugoszláviai, a romániai, a bolgár és a legutóbbi időkben az albániai régészeti — és történeti — kutatások hoztak, részben meglepő, eredményeket, tártak fel újabban forrásértékűnek tekinthető leletegyütteseket.

5 1 Jelen dolgozatunk a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat 1976. június 24-i ülésén tartott előadás némileg rövidített változata, ellátva a legszükségesebb irodalmi hivatkozásokkal. E formájában vázlata egy készülő, nagyobb terjedelmű összefoglalásnak. — Ezúton is köszönetünket fejezzük ki a CUMANIA Szerkesztő Bizottságának, hogy lehetővé tette e vázlat megjelenését. Külön köszönettel tartozunk Dr. Bálint Csanád lektornak, aki kritikájával és észrevételeivel egyébként elsikkadó szempontokra hívta fel figyelmünket. 2 Vö. : DEKÁN, J.: Vyvoj a stav arheologického vyskumu doby predvel'komoravsky, Slovenska Archeológia, XIX, 1971, 558-580. s KOLLAUTZ, A.: Studijné Zvesti, 16, 1968, 140. skk. irodalmi adatai a jelenleg legrészletesebb bibliográfiát adják. 4 A kutatástörténet legrészletesebb bibliográfiája: CSALLÁNY D.: Archäologische Denkmäler der Awarenzeit in Mitteleuropa, Bp. 1956. ICI VÁROSOK PUSZTULÁSA 1ADJÁRATOK (568—626) KÉRDÉSE

1 Mivel jelen áttekintésünk elsősorban a régészeti és történeti, az írott és a tárgyi források e kérdésben való egybevetésének lehetőségeit keresi, az Al-Duna menti, a román és bolgár régészeti kutatások révén leginkább megismert terület emlékanyagára támaszkodunk. Összevetésünk időbeli határait az szabja meg, hogy Bizánc sikertelen, 626. évi ostroma

6 minden látszat szerint, eltekintve a kisebb, szórványos kísérletektől, évtizedekre meghatározta az avar állam délkeleti hadjáratainak megszakítását.

7 Ugyanakkor — praemssa-ként — hangsúlyozzuk, hogy, mint hisszük, az alábbiakból kiderül: ezek a délkeleti, elsősorban az Al-Duna menti városok ellen vezetett hadjáratok nem jelentettek valamiféle állami expanziós törekvést, hanem a délkeleti határok ,,elővágásszerű" biztosítására irányultak, azaz : a% ellenfél támadását eleve megakadályozzák, az ellenfelet saját határai mögé, olykor hátországába szorítsák. 2. Sajátos, tudománytörténeti és tudományelméleti megfigyelések kínálkoznak a tárgyalt korszak és téma irodalmának elemzésekor. A régészeti kutatásokat messze megelőzően az avarság szerepe természetesen 5 Jugoszláviából a szinte teljes irodalmat idézi: KOLLAUTZ, im. - Románia: VULPE, R.-BARNEA, L: Din istoria Dobrogei, vol. IL, Bucuresti, 1968., bőséges irodalommal. — A bolgár kutatásokról: GEORGIE VA, S.—VELKOVjV. : Bibliographie de l'archéologie bulgare (1879-1966), Sofia, 1974. - Albánia: ANAMALI, S., és SPAHIU, H. tanulmányai a Les Illyriens et la genèse des Albanais, Travaux de la sessiodun 3 — 4 Mars 1969, Tirana, 1971, с aktában. 6 Az ostromra vonatkozó források teljes összeállítása: SZÁDECZKY-KARDOSS, S.: Ein Versuch zur Sammlung und chronologischen Anordnung der griechischen Quellen der Awarengeschichte nebst einer Auswahl von anderssprachigen Quellen, Opuscula Byzantina, I. Szeged, 1972. 91-92. 7 Vö. KOLLAUTZ, im. adataival!