Horváth Attila – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 4. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1976)
Biczó P.: Jelentés a kecskeméti Kossuth téren végzett ásatásról
13. kép. A 92. sír pártájának részlete restaurálás előtt Abb. 13. Der Kopfschmuck des Grabes 92 Рис. 13. Деталь головного убора из мог. № 92 перед реставрацией А 339. sírból csörgőgomb került felszínre. 1 " Л szórványlelctek közül 2 db négyszögletes csontosöv díszt és egy gömbbel díszített ezüst fülbevaló töredékét kell megemlítenünk." A. templom és temető területen végzett kutatás eredményeinek összefoglalása előtt a szentély közelében, a В/П. szelvényben feltárt kemencéket kell még ismertetnünk. Megmaradásukat annak a szerencsés ténynek köszönhetik, hogy részben a kerítőárok és a temető legszélső sírjai között helyezkedtek el. Két egymást metsző kemence (2. metszetrajz) és a 2. kemencétől délkeletre, 1,5 m-re egy harmadik kemence maradványait tártuk fel. Az 1. kemencének kb. egynegyedét, a 2-nak pedig egyharmadát tették tönkre a temetkezésekkel és újkori bolygatásokkal. Az első kemence hossza 130 cm lehetett, a második kemence méreteit jobban megállapíthattuk: ennek hossza kb. 190 cm volt, tűzterének szélessége pedig 130 cm. A 4U Rosszezüst, alsó felén két lyukacska között rés húzódik. Átm. : 1,6 cm. 41 Hasonló a 233. sír leletéhez. A karika átmérője valamivel nagyobb lehetett, a két félből peremmel összeforrasztott gömb átmérője 1,1 cm. harmadik kemence megközelítőleg épen megmaradt feneke 110 cm átmérőjű volt. Az első két kemence nem az általánosan elterjedt földbemélyített típust képviselte (17. kép). Kzcket agyagból építették a föld felszínére, vagy legalábbis aljukat alig bemélyítve a talajba. 12 Erre utal a 2. kemence északnyugati oldalán húzódó hosszú omladékréteg, valamint az 1. kemencéhez vezető, letaposott, mélyebb agyagréteg. A kemence boltozatának építési módjára utaló vessző vagy egyéb nyomot nem találtunk. A kemencék fölött vékony, sárgásszürke agyagréteg húzódott, melyet a 2. kemence keleti oldala mellett is megtaláltunk. Ebbe vájták bele az ismert módon a 3. kemencét. A kemencék alatti, 1 —2 cm vastag széncsíkokkal tagolt homokrétegből téglatöredékek, állatcsontok kerültek elő —200 cm mélységig. Közvetlenül a 2. kemence alól liliomos díszítésű, préselt ezüstkorong 12 A magyarországi emlékanyagban Étéről és Békéssámsonról ismerünk a föld felszínére épített kemencéket. CSALOGOVITS J. : Népi építkezés emlékei a tolnamegyei Sárközben. Népr. Ért. XXVII. (1935) 1-2; OLASZ E. : Középkori leletek Békéssámsonon. Arch. Ért. 83. (1956) 213. Az etei kemencéket közlője szerint IV. István érmei keltezik. 346
