Horváth Attila – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 4. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1976)
Bálint Cs.: A magyarság és az ún. Bielo-Brdoi kultúra
2. Л BBK-val kapcsolatos, korábbi elméletek néhány problémája A lovas- és soros sírok (Hampel А—В csoport) etnikai szétválasztásával az utóbbiaknak „szláv" vagy „túlnyomórészt szláv" meghatározásával a kutatók egyrészt több, a szakirodalomban toposzként vándorló tévedésre alapoznak, másrészt ily módon akaratlanul is újabb, feloldhatatlan ellentmondásokat hoznak létre. 2.1. A magyarországi szlávság anyaga és rajta keresztül a BBK szláv összetevője meghatározásában sokáig nagy szerepet játszott az ún. Keszthely-kultúra. Még ma is élő nézet, hogy ez azonos a (késő) avarkori szlávok hagyatékával, s az avarok politikai bukása után általánossá válva, szintén ez jellemezte a későbbi Magyarország területén az egész IX. sz-i régészeti anyagot. 52 Az elmúlt három évtized eredményei azonban nemcsak e kultúra szláv vagy még kevésbé avar tekintetben általános érvényének mondanak ellent, hanem annak az időrendi határait is más korszakra helyezik. 53 Л módszeres anyaggyűjtés kimutatta, hogy jellemző tárgyai Keszthely környékén egy kb. 40 km-es sugarú körben fordulnak elő, s rajtuk jellegzetesen későantik technikai és ornamentális elemek mutathatók ki. E leletcsoport a VI. sz. folyamán helyi előzmény nélkül tűnt fel, s — témánk szempontjából ez a döntő — a jelek arra mutatnak, hogy ez a VIII. sz. végén teljesen megszűnt. Az etnikai azonosítási kísérletek közül történetileg és régészetileg azon elmélet látszik a legindokoltabbnak, mely egy Sir52 A jugoszláv kutatás az egész későavar műveltséget „Keszthely-kultúrának" nevezi s a BBK-t ennek közvetlen — vagy egy „átmeneti" kultúra feltételezésével — egyenes folytatójának tekinti: J. KORO SEC: Staroslo venska grobisce v Severni Slovenii. Celje, 1947. 110 — 119. Ua.: Delitev slovenskih kultur zgodnjega srednjega véka u Jugoslaviji. Arch. Vest. 2 (1951) 141, GARASANIN-KOVACEVIC i. m. 41, M. SEPER: Neki neobjavljeni nalazi ranoga srednjeg vijeka iz Arheoloskog muzeja u Zagrebu. Tkalciccv Zbornik I. Zagreb, 1955. 52-53, J. KOROSEC: Slawische frühmittelalterliche Kulturreste in Nordwestlichen Jugoslawien und östlichen Alpengebiet. Acta Arch. Hung. 17 (1965) 62. 53 KOVRIG I. : Megjegyzések a „Keszthelyi kultúra" kérdéséhez. Arch. Ért. 1958. 66 — 74. Ua.: Újabb kutatások a keszthelyi avar temetőben. Arch. Ért. 1960. 136-168, A. KISS: Die Stellung der Keszthely-Kultur in der Frage romanisches Kontinuität Pannoniens. JPMÉ 1967. 49— 59. — Már Z. VÁNA is rámutatott, hogy a „keszthelyi és a „bjelo brdói" kultúra között nincsen kapcsolat, i. m. 64. miumból áttelepedett (-telepített) bizánci kultúrájú, későantik népességgel hozta összefüggésbe. 5 * Nyilvánvaló, hogy e kicsiny területen élt népesség nem azonosítható az egész XI. sz-i szlávsággal. Néhány tárgytípusának a BBK-ban fellelhető hasonlóságából a min. 100 év hiátus miatt még igen kockázatos etnikai folyamatosságra következtetni. A díszekben felfedezhető tipológiai rokonságot az magyarázza meg, hogy mindkettő egy közös forrásból: Bizánc kultúrájából merített. — Nem helytálló az a nézet sem, mely szerint a BBK és a „Keszthely kultúra" (értsd: későavar lelőhelyek) területi elterjedése fedi egymást. 55 A lelőhelyek sűrűsödésében vagy ritkulásában éppenséggel nagy eltérés van a Duna—Tisza közén, Székesi fehérvár környékén, a Kisalföld D-Í részén, a Bécsmedencében stb. 56 2.2. Igen gyakran előfordul, hogy a Kelet felől érkezett, keleti kapcsolatokat fenntartó magyarság sírjaiban talált arab pénzeket is etnikai jellemzőnek tartják. A dirhemek kelet-európai lelőhelyeinek összegyűjtése 57 két — egy közvetlenül magyar vonatkozású s egy általános — történeti következtetés levonásához segít bennünket. Az elsővel kapcsolatban már korábban rámutattam, hogy az arab pénzek előkerülése a honfoglalás kori Magyarország területén nem egyenletes, a lelőhelyek nagyrészt az ÉK-i országrészben sűrűsödnek. 58 Ezért az alacsony számuk, egyenetlen területi elterjedésük miatt teljesen elhibázott a dirhem-mellékletet a magyarság etnikumjelzőjének tartani, 59 hiányából — akár közvetve is — nem-magyar etnikum jelenlétére következtetni. 60 Ilyen feltételezés annál is inkább téves, mert a keleti pénzek a K-Európának éppenséggel az északi, a ma51 BÓNA 1971. 294-196. 55 Л későavar lelőhelyek elterjedését ld. S. B. SZATMÁRI; Das spätawarische Fundmaterial der Randgebiete. MFMÉ 1962/2. 164—165, 2. térkép. — A későavar és a magyar lelőhelyek közt helyenként mutatkozó különbségekre László Gy. hívta fel a figyelmet (LÁSZLÓ 1944. 95-96.), s ezt is felhasználta a kettős honfoglalás bizonyítására, Ua.; 1970. 165-171. 56 vö. pl. BÓNA I. : Honfoglalás kori magyar sír Dunaújvárosban. Arch. Ért. 1971. 175. 57 M. GUMOWSKI: Moneta arabska w Polsce IX i X wieku. Zapiski Historyczne 24 (1958-1959) 1. 7-61, В. B. КРОПОТКИН: Экономические связи Восточной Европы в тыс. н. э. Москва, 1967, 119—120, В. JI. ЯНИН: Денежно-весовые системы русского средневековья. Москва 1956. és saját adatgyűjtés alapján. 58 BÁLINT 1968. 71. 59 EISNER 1960. 193. 20. j. 60 M. ЧОРОВИБ—Л]УБИНКОВИБ: Метални накит белобрдског типа. Старинар 2 (1951) 21—56. 232
