Horváth Attila – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 4. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1976)

László Gy.: A bócsai fejedelmi sír és a keceli kard

kesztáni falfestmény is (12. ábra). Lehetséges, hogy a barázdált ezüstszalag a tegez alsó keretén volt. Hoszszú (2 cm-es) szegek voltak benne, s ebből sejthető, hogy a tegez fenekét keretezhette. A tegez teljes hossza mintegy 80 cm lehetett. A tegez készítésének leírása után lehetetlenség elmulasztani, hogy meg ne említsük finom arányait és azt az ötletet, amely a tegez tartalmát a keret cikázó ékjátékával írja a tegez külsejére. Nem kétséges ugyanis, hogy az arany ékekkel a mester a nyílhegyek állását érzékeltette. Ehhez az övhöz tartozhatott anyaga alapján az ivókürt is. Rajzomon (1. ábra) az övre függesztve ábrázoltam, méghozzá a kard helyére függesztettem. Ebben az ivókürt szertartásos szerepének ismeretén kívül a következő adatra támaszkodtam. 1263-ban Birke kán az egyiptomi követek fogadásakor selyemkaftánt viselt és arannyal, gyönggyel hímzett drága övet zöld bagariából. Lábbelije piros chagrinbőrből volt, kardja helyén pedig két, arannyal díszített tülköt hordott az oldalán

10

. A bócsai arany veretes kard nem tartozott az álcsatos övhöz. A kard hiánya és az ivókürt övön való viselésének adata késztetett arra, hogy a tülköt is az övhöz tartozónak tartsam

11

. Az sem közömbös e szempontból, hogy a két nagy fejedelmi kincsben: a nagyszentmiklósiban és a malája perescsepinaiban is van éppen a miénket példázó arany ivókürt

12

. — Az ivókürt nem teljes egészében való aranyból, mint a másik két fejedelmi kincsben, hanem csak a tülök peremét és végét foglalták aranyba, (I. tábla). A szájveret felső átmérője 7,3—7,5 cm, alul pedig 5,4—5,7 cm, magassága 3,55—3,65 cm. Egymásra 10 SPULER, Die goldene Horde: 448. 11 Vö. még Alföldi tanulmányát Folia III—IV: 171 sk. 12 AH XXIX., XXVII. t., MAP, 34. 28. kép; AH XXXIV. 279/b., LXVIII. t. 96