Horváth Attila – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 4. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1976)

Nagy Á.: Az Al-Duna menti bizánci városok pusztulása és a balkáni avar hadjáratok (586–626)

5. A már biztosított Sirmium—Singidunum bázisról induló, s ekkor már hódító célú avar hadjáratok klasszikus példája az 591. évi. Az eseménysor több recenzióban fennmaradt; ezek lényegtelen mozzanatoktól eltekintve egybevágnak. Az események viszonylag szűkszavú, de reális ábrázolása révén a Theophylaktos-i recenzió látszik mérvadónak. Elbeszélése szerint Singidunum 7 napi, sikeres ostroma után az avar sereg átkelt a Száván, majd 5 napi meneteléssel Bononia alá értek.

35 Itt a kagán (Baján) öt napig tartózkodott seregével, majd újabb három nap alatt Anchialosig jutottak. Felégették a város templomait, elrabolták kincseiket; különösen fájdalmas volt a város lakóinak, hogy feldúlták Alexander martyr templomát is.

36 Az anchialosi fosztogatás után a sereg további 5 napi meneteléssel Drizipera alá érkezett; a város lakói kétségbeesetten védekeztek, de viszonylag gyors ostrom után a település elesett.

37 A hétnapos driziperai ostrom után, rövid pihenővel, 5 nap alatt már Perinthus (=a rómaikori Heraclea) városához értek, Forrásaink szerint számottevő ellenállásra nem találtak. A várost védő Priskos, a bizánci seregek európai parancsnoka (Praetor Europae), a kétbalkezes Komentiolos utóda, olyan értelmű levelet juttatott, látszólag balszerencsés véletlen folytán, a kagán kezeihez, amely jelentősebb bizánci felmentő sereg közeledtéről szólt. A közeledő télre és emellett nyilván az emberek és állatok élelmezésének nehézségeire való tekintettel a kagán ekkor lemondott Zurulum ostromáról, s elhatározását Priskos még némi „békepénzzel" is siettette. így a bizánci sereg is téli pihenőre térhetett.

38 Az 591. évi hadjárat e meglepően pontos, úgyszólván naplószerű leírása azt a lehetőséget villantja, hogy a későbbiekben éppen V. Besevliev említett, s az ahhoz hasonló más vizsgálatait, majd a nyomdokain járó további történeti-geográfiai meghatározásokat egyeztetni lehet az avar hadjáratok eseménynaplóival. 35 Theophykktos Simokatta, VI, 5. (PAY: 1761. 222.) 36 Theophylaktos Simokatta, VI, 5. (PRAY: 1761, 222.) 37 Theophylaktos Simokatta, VI, 5. (PRAY: 1761. 222.) 38 Theophylaktos Simokatta, VI, 5. (PRAY: 1761. 2220 Komentiolos és Priskos szerepléséről, valamint a hadjárat eseményeiről: FRANCES, E.: Revue des Études SudEst Européennes, IX. 1972. 1. ábra 6. Az avarság Kárpát-medencei „honfoglalásának" időpontja és mikéntje, mint jeleztük, elválaszthatatlanul összefügg az Al-Duna menti bizánci települések pusztulásának eseménysorával. Ha ugyanis az avar seregek az Al-Duna menti limes-úton vonultak fel, felvonulásuk útvonala mentén jelentkeznie kellene pusztításuk régészeti nyomainak. Miként a histriai pénzforgalomról szólva említettük, a dobrudzsai városok esetében ez nem mutatható ki. A bulgáriai késő-antik és bizánci városok és települések feltárásából jelenleg csak annyi értékesíthető szempontunkból, hogy a Iatrus, Novae és Abrittus területén kétségkívül jelentkező szórványos avarkori emlékanyag (nyílhegyek, övcsat) a gyér és alig datáló pénzleletek mellett 568 előtti, e városokat sújtó avar támadással nem hozható határozottan kapcsolatba. E jelenség oka véleményünk szerint abban keresendő, hogy Sirmium 582. évi elfoglalása előtt, ha nem is valamiféle bizánci-avar békekötés jegyében, de az avar kalandozások és rablóhadjáratok megkímélték az Al-Duna menti thémák területét. Ugyanakkor az eddigieknél több figyelmet kell az avarok két, frankok ellen vezetett hadjáratának is (562, 568) szentelnünk. Az általánosan elfogadott tézis szerint az Al-Duna közelében megszállott avarok Thüringiát a Kárpátok megkerülésével közelítették meg. Ez a feltevés, olykor kimondatlanul, arra a princípiumra épül, hogy a Kárpát-medencei gepida és langobard államok megkerülésére volt szükség a hadjáratok lebonyolításához. Ezzel szemben, ha a Kárpát85