Horváth Attila – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 4. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1976)

Biczó P.: Jelentés a kecskeméti Kossuth téren végzett ásatásról

20. kép. Vörös fazékperemek a kemencetapasztásokból Abb. 20. Topfränder aus rotgebranntem Ton aus den Öfen Рис. 20. Венчики от красных горшков, вскрытые в печной обмазке Л jelentősebb építkezések a templom területén 1698-ra fejeződhettek be. Dvornikovics Mihály 1698. május 17-én három oltárt (Szt. Miklós, Szűz Mária és Szt. Ferenc) szentel a templomban — amennyiben az 1759-ben kezdődő História Domusnak hihetünk —, május 18-án pedig a Szt. Mihály kápolnát szentelte fel.

49 A kolostor építéstörténeti kérdéseinek tisztázása végett egyetlen ponton, a kolostor keleti sarkán kiugró, kulcslyuk alakú lőrésekkel ellátott épületrész mellett végeztünk kutatást. A falkutatás során már a felmenő falak is sejtették, az ásatással megvizsgált alapfalak azonban világosan, megmutatták, hogy ez egy a kolostorba beépített tornyot rejt magában. A torony felmenő falai közepesen égetett, sárgásvörös, 26x16,5x6 cm-es téglákból készültek. A lőréseket a torony mindkét szintjén három oldalon találtuk meg. A negyedik oldalon a kolostorba való beépítéskor a falat áttörték, így itt létükre nincs adatunk. Kiképzésük a téglák lefaragásával történt, vakolás nyomait nem észleltük rajtuk (22. kép). 21. kép. Edénytöredékek a kemencetapasztásokból Abb. 21. Keramiebruchschtücke aus den Öfen Рис. 21. Фрагменты посуды, обнаруженные в печной обмазке 49 Hist. Dom. 16. 352