Horváth Attila – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 4. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1976)

Biczó P.: Jelentés a kecskeméti Kossuth téren végzett ásatásról

19. kép. Fehér fazék peremek a kemence:apasztásokból Abb. 19. Topfränder aus weißgebranntem Ton aus den Öfen Рис. 19. Венчики от белых горшков, вскрытые в печной обмазке Szt. Antal kápolna falát. Nem lehetetlen, hogy a keleti oldalkápolna újjáépítésekor már gondoltak a Szt. Antal kápolnára — ezért igyekeztek a tompaszöget bezáró vakolt pillért a derékszöghöz közelebb vinni. — A mai sekrestye korának meghatározásában a templom és a kolostor rendszerében elfoglalt helye segít. A sekrestye a templom épületére nem merőleges, szerepe, hogy a templomot és a kolostort összekösse. A B/I. szelvényben feltárt, hozzáépített kolostorfal szerint azonban építése a XVIII. század első felének nagy kolostorépítkezéseit megelőzte. A kolostor korábbi, a XVIII. századi építkezések során beépített, vagy megsemmisített részeit kellett összekösse a templommal.

48 48 1975 őszén rövid leletmentést végeztünk a mai sekrestye mellett. Egyetlen olyan mellékletes sírt találtunk (350. sír), melyet a sekrestye fala elmetszett. A sírból félgömbbel díszített ezüst kapocspár került felszínre. Ennek párhuzamát Papp László a Kecskemét-Ki stemplom téri temetőből (ma Czollner tér) XVI—XVIII. századi leletek között közli. PAPP L. : A régi kecskeméti viselet. Kecskeméti Közlöny Évkönyve. 1930. 134. A leletek azonban a fülesgomboktól eltekintve inkább XVII— XVIII. századiak. Ha a kapocspárt pontosan nem is keltezhetjük, mindenesetre a sekrestye késői építését támasztják alá. 351