Horváth Attila – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 4. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1976)

E. Thomas: Figurális díszű serpenyőnél Jászszentlászlóról

В. THOMAS EDIT KORACSÁSZÁRKORI DÍSZPÁNCÉL TÖREDÉK ORGOVÁNY ACÉLDOMBRÓL Dr. Gál János körzeti orvos az orgoványi Acéltanyá­ról származó bronzpáncél töredéket adott le a Kecs­keméti Múzeumba. Segítségével lehetőségem nyílott arra, hogy a lelet tálalási helyén terepbejárást végez­zek. Az Orgoványtól északkelet-keleti irányban fekvő „Acéldomb" területén bronz és szarmatakori cserép­maradványokat találtam. Az Acéldombról kiindulva egy hosszan elnyúló földsánc figyelhető meg, melynek felhordási ideje eddig a régészeti kutatás hiányában nem állapítható meg. A bronzpáncél töredék a Kecskeméti Múzeum a Barbaricum területén előkerült rómaikori leleteit gaz­dagítja egy szép példánnyal. A dombordíszes lemez eredetileg a díszpáncél áll alatti melli részét díszítette és egy azonos formájú pár darab tartozott egykor hoz­zá. A megmaradt lemez dísze a kiterjesztett szárnyú római sas, a győzelmi koszorút tartó Victorii, lábai alatt elhelyezett GEM felirattal, majd ez alatt a biká­val lehetőséget ad arra, hogy e tárgy korát, származá­sát közelebbről meghatározzuk. A feliratos tábla betűi GEM nyilvánvalóvá te­szik, hogy egy iker légióhoz (gemina) tartozó személy viselte. Az iker légió, melynek címerállata a bika, a legio décima gemina volt. Állomáshelyei Vindobona, Carnuntum, 100 körül a brigetiói tábor építése idején ott tartózkodik, majd 107 táján Dáciába vonul. Fel­tehetően a díszpáncél elvesztése a dáciai úttal kap­csolatos. A lemezt eredetileg hat kis nitszöggel erő­sítették a feltehetően bőrruházatra. Az apróbb lyu­kacskákat másodlagosaknak tekinthetjük, ezeknek akkor volt szerepük, amikor az egykor díszes páncél­ruha tartozékán kulcslyukat vágtak és a lemezt ládi­kaveretként kulcslyukvédőnek alkalmazták. Mai állapotában a lemezen sem ezüstözés, sem fe­hérfém bevonat nincsen, az analóg példányok alapján azonban biztosra vehetjük, hogy készülése idején a mester polichrom hatásokra törekedett. Művészi megfogalmazását tekintve a bronzlap áb­rázolásai gyengék. Távol áll a jobb I. századi itáliai műhelyek, de még a keleti műhelyek produktumainak minőségétől is. A bronz díszpáncél töredék egykor egy katonai csa­pattest mellett működő szerény igényű bronzműhely­ből, illetve bronzműves kezéből kerülhetett ki a Duna vidéken az I. század végén, vagy a II. elején. 34

Next

/
Thumbnails
Contents