Horváth Attila – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 4. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1976)

Biczó P.: Jelentés a kecskeméti Kossuth téren végzett ásatásról

2. metszetrajz. Az 1. és 2. kemence metszete 2. Schnittzeichung. Der Schnitt der Ofen 1 und 2 Профиль 2. Профили печей №№ I и 2 került elő (18. kép), amely a kemencékből előkerült gazdag kerámiaanyagon kívül — mindkét kemence ta­pasztását megújították — elősegíti a kemencék kelte­zését. 43 Л kerámiaanyag nagyobb részét, mintegy 60%-át a fehér kerámia alkotja, kisebb részét a vörös és barna töredékek. Л fehér peremek között a még XIII. szá­zadi hagyományokat őrző, kevésbé tagolt, és a belőlük fejlődött, erősebben, mélyebb hornyolattal tagolt típusok a leggyakoribbak. Ezután gyakoriságukat tekintve a visszahajlé), legömbölyített peremek követ­16. kép. A 167. sír csatja Abb. 16. Die Schnalle aus dem Grab 167 Рис. 16. Пряжка из мог. № 167 kéznek. Néhány galléros és szögfejperem is előfordul az anyagban (19. kép). Л fazékoldalakat párhuzamos, bemélyített vonalak díszítik, melyek a vállra és hasra egyaránt kiterjednek. Bordázott oldaltöredék csak né­hány került elő. A néhány palacktöredék vállát sűrű, mélyen bekarcolt vonalak díszítik, a palackok oldaltö­redékein pedig sávokban elrendezett, vékony, finom vonalakbé)! allé) vonalkötegek húzódnak. A legépebb palacktöredék vállán hegyes szerszámmal készített ferde vonalkák futnak körben. Egy kisméretű csésze­töredék pereme enyhén behúzott, a vállán körbefutó egy hornyolatával XIII. századi típust képvisel. Három, vörös festésű kancsó díszítése a XIV. század­ban általános díszítésmódnak felel meg: az egyiken két sáv között párhuzamos, félköríves csíkok he­lyezkednek el, közöttük hosszúkás pöttyök, a másik két kancsón a pöttyökkel díszített sávok helyén foga­zott csíkok húzódnak. A vörös és barna fazéktöredékek a temetőkerítő árok anyagával azonosak — az anyag nagyobb töme­géből adódhat, hogy a tagolatlan peremektől az erősen tagoltakig lényegesen több változattal találkozunk, mint az árok anyagában. Míg a fehér edényeknél szinte minden esetben megtaláljuk a fedő számára kiképzett A lelet pontos megfelelőjét a Holl I. által összegyűjtött változatok között nem találjuk, egy-egy részletében mind­egyik típustól eltér. HOLL I. : Mittelalterliche Funde aus einem Brunnen von Buda. Budapest 1966. Abb. 46; Az ékszer használatának korát Holl Imre а XIV. század második felére teszi. HOLL I. : i. m. 44. 348

Next

/
Thumbnails
Contents