Horváth Attila – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 4. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1976)

Biczó P.: Jelentés a kecskeméti Kossuth téren végzett ásatásról

kolostor körüli terep rendezésekor lebontott épület miatt. Csupán déli végénél volt módunkban egy szel­vényt nyitni (B/I. szelvény), amellyel a sekrestye mel­letti, 1797-ben befalazott 31 bejárat (10. kép), és a hoz­zácsatlakozó kolostorépület alapfalainak egy szakaszát vizsgáltuk meg. Jól látszott, hogy a XVIII. század el­ső felében épített kolostor téglafalát építették hozzá a sekrestye és gyóntató terméskövekből készített déli falához. Bz utóbbit pedig a temetőkerítésre építették rá, a sekrestye keleti falát pedig hozzáépítették a kerí­téshez. Közvetlenül a temetőkerítés alatt húzódott a kerítőárok, rétegei újkori bolygatásoktól nem zavarva itt őrződtek meg a legjobban (11. kép). A temetőkerítés és árok egy-egy szakaszának fel­tárása végett hosszabbítottuk meg az A/IV— VI. szelvényt északkeleti irányban, a kerítés és árok sejt­hető irányára merőlegesen. Ez a próbálkozásunk azonban nem sok eredménnyel járt, mert az ásatás idején még használt járda megakadályozta, hogy szelvényeinket kellőképp megnyújtsuk. Az A/VI. szelvényben sikerült csak jól megfigyelnünk a kerítő­falat. Környékét egyedül itt nem zavarták újkori hozzáfalazások. A falat itt is -140-150 cm-től a sok homokot tartalmazó vakolatréteg fedte, mellette 8/b kép. 1 A Szt. Antal kápolna mai lábazata 2. A vakolt pil­lérszakasz. 3. A pillér alapfala 4. Kápolna fala előtti köpeny­fal. 5. A pillér és a kápolnafal, mellett húzódó beásás. Abb. 8. b.) 1. Der heutige Sockel der St. Anton —Kapelle; 2. Das bemörtelte Pfeiierdetail; 3.Die Grundmauer des Pfeilers; 4. Die Mantelmauer der Kapelle; 5. Die Eingrabung neben dem Pfeiler und der Kapellenmauer Рис. 8. в. 1. Фундамент современной часовни Св. Анто­ния 2. Облицованный отрезок пилдера 3. Базовая стена пидлера 4. Внешняя часть стены перед часовней 5. Под­коп, проходящий рядом со стеной часовни и пиллером 9. kép. А 267. sír fülbevalója Abb. 9. Das Ohrgehänge aus dem Grab 267 Рис. 9. Серьга из мог. № 267 pedig az ismert, felső részében habarcsrögös kitöltésű beásás húzódott. A fal alatt és mellett, valamint az A/IV. és V. szelvényben is feltárt kis kerítőárok részletekből az A/11 — III. és VIII. szelvényben feltárt árok anyagához hasonló kerámia került felszínre. A temető feltárt 361 sírja zömmel melléklet nélküli, vagy XVIII. századi volt. A középkori sírok nagy része sajnos az ossariumba került. A már ismertetett XIV — XV. századi sírokon kívül a szentély körüli temetőszakaszban sikerült még néhány korábbi, XVI—XVII. századi sírt feltárnunk. A 19. sírban díszes ruhakapocspár 32 , 2 db ezüst, Hist. Dom. 236. A kapocspár két tagja eredetileg nem tartozott össze. A ki­sebb méretű kampós fél ezüstből készült, míg a nagyobb méretű hurkos fél anyaga aranyozott ezüst. Díszítésük hasonló a kapcsolószerkezet közelében csipkézett szélű foglalatban két-két, a kapocsfél anyagával ellentétes anyag­ból készült — a kampós félen aranyozott ezüst, a hurkos félen ezüst — félgömb ül. Végüket két széthajtó levél között karmos foglalatban piros kő díszíti. Együttes h.: 2,4 cm, sz. : 1,4, ill. a kampós félé 1,2 cm. 342

Next

/
Thumbnails
Contents