Horváth Attila – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 4. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1976)

Biczó P.: Jelentés a kecskeméti Kossuth téren végzett ásatásról

BIC ZÓ PIROSKA JELENTÉS A KECSKÉM ET-KOSSUTH TERÉN ÁSATÁSRÓL VÉGZETT Az 1640-es évek közepén a ferencesek gondozásába került Kossuth téri „Barátok temploma" Kecskemét korábbi plébániatemploma volt. Az épület és a körülötte elhelyezkedő temető középkori történetének kutatása már régóta ásatást kívánt.

1 Erre 1973-ban,

2 2 templom körül és a hozzácsatlakozó kolostor északkeleti oldalán húzódó, a XIX. század közepe óta folyamatosan kiépült üzletsor lebontása után kerülhetett sor. A templomra vonatkozó fontosabb írásos adataink a következők: Első említését 1475-ből ismerjük. 1475. október 7-én ügyvédi meghatalmazás készül ,,ln Cimiterio p [ar ]ochialis Eccl[es]ie Beati Nico[lajj Epi [scopi ] et confessons in Opido kechkemeth".

;3 1487. március 31-én Kalán Gergely cisztercita szerzetes, váci segédpüspök Apostagi Kelé Benedek fiát, Imrét a kecskeméti Szt. Miklós egyházban szenteli szerpappá.

1 Következőleg már 1564-ben hallunk a templomról a katolikusok és protestánsok közötti egyezkedés során ,,öreg kő Templom" néven.

5 1 Csak szórványos, főleg publicisztikai híradások szólnak a területen várható középkori leletekről: Többszázéves emberi csontokra bukkantak a ferencrendiek barlangépítkezésénél. Kecskeméti Lapok, 1931. szept. 21; Városunk legkorábbi településének nyomaira bukkantak. A 14 — 15. századbeli Kecskemét. Bács-Kiskun megyei Népújság, 1956. máj. 8; Értékesebb Balyi János adata, aki „a templom szentélye mögött talált és IV. Béla, s V. István idejéből való érmeket" említ. BAJAI J. : Szent Miklós tisztelete városunkban. A Katona József Társaság Évkönyve, Kecskemét, 1936. 97. A leletek sorsáról sajnos semmit nem tudunk. 2 Az ásatás 1973. október 1-től december elejéig és 1974. február 11-től augusztus végéig tartott. Az ásatás időtartamát a kolostorépületen végzett helyreállítási munkák szabták meg. A kolostor épületében a Kodály Intézet kapott otthont. 3 Tiszántúli Ref. Egyházkerület Könyvtára R/732/3. Említi BALYI J. : i. m. 93. 4 BÉKEFI R. : A káptalani iskolák története Magyarországon 1540-ig. Budapest, 1910. 421 422. 1644—1647 között a hódoltsági területen általános paphiány következtében kerül a kecskeméti plébánia végleg a ferencesek gondozásába.

6 1649. szeptember 29-én Ibrisimovich Marianus belgrádi püspök 24 hívőt bérmál a Szt. Miklós templomban.

7 1657-ben

K és 1658-ban

9 vita támad a katolikusok és a reformátusok között a templom és a mellette levő sekrestye használatáról, ugyanekkor a cinterem kőfalát is említik. 1678-ban a város nagy részét elpusztító tűzvészben leég a Szt. Miklós templom is. A pusztulás mértékéről egykorú irat tájékoztat:

10 „ . . . a Tisztelendő P. Franciscanusoknak lakó helyek, Residentziájok, az Iskola, tellyességgel minden Paramentomok gyászossan hamuvá tétettek; egyedül a Templomnak kőfala, 5 HORNYIK 11.225; Az „öreg kő Templom" név feltehetően az ún. Homoki vagy Kis Boldogasszony kápolnától való megkülönböztetést jelöli. Ez a hagyomány szerint Kecskemét Árpád-kori plébániatemploma volt. Hornyik I. 98; HORNYIK J.: Kecskemét város gazdasági fejlődésének története. Kecskemét, 1927. 21—22; Hornyik adataiból következtethetően a Lugossy, Losonczy és Végh utcák által határolt területen, vagy közelében állt. Л XIX. század elején bontották le. Hornyik I. 98; A körülötte elterülő temetőről 1778-ban mint emberemlékezet óta fennálló temetkezési helyről szólnak. BKML Prot. Curr. IX. csomag 6. sz. 6 HORNYIK II. 228-232. A XVI XVII. századi általános paphiányra: VANYÓ T.: Belgrádi püspökök jelentései a magyarországi hódoltság viszonyairól 1649—1673. Levéltári Közlemények 42. évf. (1971) 2. szám, 323—325; Kecskeméti viszonylatban: BLAHÓ V.: Al-földi Magyar országnak Tisza 's Duna között, fő mező-várasában, Ketskeméten, . . . egyházi pásztorkodásának hely-tartását, . . . ezen beszéddel fejezte-bé, . . . Nagyszombat, 1775. 8-11; KARÁCSONYI J.: Szent Fcrencz rendjének története Magyarországon 1711-ig. I —II. Budapest, 1922. I. 456; II. 96. 7 VANYÓ T. : i. m. 327. 8 Pestmegyei közgyűlési jegyzőkönyvek 1657. 48. old. Pestmegyei Levéltár. 9 HORNYIK II. 233-236. 10 Ebben a kecskeméti polgárok az újjáépítés fejében az egyházi épületeket a ferenceseknek átadják. BLAHÓ V. : i. m. 36-37; HORNYIK II. 248-249. 329