Horváth Attila – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 4. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1976)

H. Kolba J.: Sigillium civitatis de Kechkemeth

7. kép. Püspöki pecsét Trierből. XII. sz. Abb. 7. Der Siegel des Bischofs von Trier. 12. Jahrhundert a bányavárosok helyzete volt kedvező). Emellett születtek, valamivel később, a nagy kereskedelmi településekből a kereskedő városok. A magyar kereskedelmi központok lényegesen másként alakultak ki, mint a közép- és nyugateurópai városok, melyek már a római vagy Karoling kortól kezdve a fontos kereskedelmi utak mellett, vagy kereskedő településekből vagy közben a letelepedett kereskedőkből, tehát átkelőhelyek vagy utak metszéspontjai mellett keletkeztek.

17 Ezeket a kedvező körülményeket a magyar városok esetében kevésbé találhatjuk meg, itt tulajdonképpen csak két fontos európai út vezetett a középkorban: a német — osztrák területről Balkán felé haladó nagy dél-európai út, valamint a kelet—nyugati, Kiev irányába vezető fő utak. Ezek mellett fontos kisebb út indult Lengyelországba, Csehországba, valamint Zágrábon át dél felé, Velencén át. Ezen utak irányát felrajzolva, képzelhetjük igazán magunk elé ennek a hálózatnak a szövevényét és ebben kell valahol, elég központi helyen elhelyeznünk a középkori Kecskemét kis települését. 17 Az európai kereskedő városok kialakulására Id. PLANITZ Lm., és BLASCKE, Karlheinz: Nikolai Patrozinium und städtische Frühgeschichte. (Zeitschrift für Rechtgeschichte. LXXXIV. Kan. Abt. Weimar, 1967. 273.-337. o. Vizsgálnunk kell az utak között elfoglalt helyzetét és a helyi kereskedelem lehetőségeit.

18 A középkorban az Alföldön áthaladó hatalmas áruforgalom elsődleges terméke a szarvasmarha és a juh volt.

19 A helyi viszonyok, a mocsaras területen elszórtan élő lakosság kihasználva a kis, de a víz által viszonylag jól védett területek előnyeit, ezeken a szigetes területeken óriási számban tenyésztette, még a téli időben is ridegen tartott, állatait. A minden viszontagságot jól tűrő állatokat hajtották azután a közeli, bár kilométerben elég nagy távolságra levő bécsi, augsburgi, nürnbergi, csehországi, sőt olasz piacokra, ahol a hosszú út után is még szép súllyal értékesíthették elismerten jó fajtájú állataikat.

20 Természetesen ez a kereskedelem nem csak a kecskeméti állattartókra vonatkozott, erre szállították keresztül az egész Alföld állatállományának jelentős részét. Kecskemét hamarosan, a XIII. század végén, a XIV. század elejére biztosan a Buda és Szeged közötti kereskedelmi útvonal legfőbb állomása, állatok esetében pihenő helye volt.

21 Nem állt egy magasságban Buda jogaival,

22 mely természetesen jóval előbb kapta a civitasi címet, sem Szegeddel, amely szintén fontosabb szerepet töltött be dél-alföldi és Tisza melléki kereskedelem központjaként,

23 de a kettő között, a mocsaras sík vidéken mégis a legfontosabb állomás volt. így elképzelhetőnek tartjuk, hogy a város, melyet 1353-ban

24 és a királyi oklevelek még csak possessionak neveznek, más, hasonló városok mintájára, esetleg néhány évvel már korábban is, pecsétjén civitas címmel tüntette ki magát.

25 Jelentősége miatt hamarosan valóban megkapta a városi rang igazi elismerését, a civitasi címet, amit a közösség maga harcolt ki munkájával. Erről tanúskodnak az 18 A magyarországi kereskedelmi utak irányára SZÉKELY i. m., 318. 0., MÁLYUSZ i. m., DERCSÉNY1-ZOLNAI i. m., 14—21. o. 19 Az alföldi kereskedelemről SZÉKELY i. m. 320., ENTZ -GENTHON i. m. 21-28. o. 20 SZÉKELY i. m. 318. o. az állatkereskedelemről. 21 SZÉKELY i. m. 317. o., és ENTZ-GENTHON i. m. 26-31. o. 22 Buda jogai MÁLYUSZ i. m. és SZÉKELYi. m. 23 Szeged helyzete SZÉKELY i. m. 320. o. 24 Nagy Lajos ágasegyházi adománya, szövege közölve HORNYIKi. m. 197-198. o. és ENTZ i. m. 21. o., Karla unokájának adományozott birtok Kecskemét possessio mellett fekszik! 25 KUBINYI András szerint ez előfordul a magyar és európai joggyakorlatban. Segítséget ezúton is köszönöm. 320