Horváth Attila – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 4. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1976)

Pálóczi-Horváth A.: A Lászlófalván 1969–74. évben végzett régészeti ásatások eredményei

26. kép. Ugyanaz restaurálás közben. Abb. 26. Kopfschmuck während der Restaurierung 26. То же во время реставрации ismert típushoz tartoznak, amelynek tető- és fenékdeszkája trapéz alakú, a láb felé keskenyedik. Az a típus is előfordul, amelynek minden oldala téglalap alakú. Az utolsó periódusban megjelenik a maihoz közelálló koporsóforma. A 30. sír (újszülött) koporsójának alján faforgácsot találtunk, arra fektették a halottat. IV. munkahely. 1969-ben a község használaton kívül helyezett régi homokbányájánál, a református templomtól Ny-ra kb. 300 m-re folytattunk hitelesítő ásatást. Egy X—XI. századi köznépi temető két sírját tártuk fel, valamint az idáig terjedő késő középkori település vermeit és hulladékgödreit. 1974-ben a lelőhely veszélyeztetettsége miatt itt nyitottuk meg a IV. munkahelyet. Feltártuk a temető3—20. sírját és további középkori gödröket. Két bronzkori sír is előkerült (A., B. sír), ezek a halomsíros kultúra temetőjéhez tartoznak, a késő bronzkor elejére keltezhetők. Ezen a lelőhelyen végzett leletmentést 1951-ben Sós Ágnes.

59 Akkor 6 sír került elő, csak az egyikben volt melléklet: 3 db pasztagyöngy, ennek alapján népvándorlás korinak határozta meg a temetőt. Véleményünk szerint ezek a sírok is a X—

XI. századi magyar temetőhöz tartoznak. Lehetséges, hogy a Szabó Kálmán által közölt, 1933-ban előkerült felsőszentkirályi honfoglalás kori sírlelet is erről a lelőhelyről származik.

60 Mindenképpen hosszú ideje bolygathatták a temetőt, mivel a tanyaközpont, majd a község építkezéseihez innen hordtak homokot. A 59 SÓS Á. jelentése felsőszentkirályi leletmentéséről. MNM Adattára 12. F. I., ltsz. 1263. 60 SZABÓ K., i. m. 29-30., 69-72. kép. 301