Horváth Attila – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 4. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1976)

E. Thomas: Római díszpáncél Orgoványról

В. THOMAS EDIT FIGURÁLIS DÍSZŰ SERPENYŐNYÉL JÁSZSZENTLÁSZLÓRÓL A jászszentlászlói templomdombon Tóth Katalin pulykaőrzés közben a frissen szántott földből díszes serpenyőnyél töredéket emelt ki. A lelőhelyen tipikus szarmata házikerámia és gyöngyök kerültek még elő. Dr. Bitskei Rezső kultúrházi igazgató a leletet eljuttatta a Kecskeméti Múzeumba. A serpenyőnél egy nagy bronzedényhez tartozott, majd mikor eltörött a törésfelület mentén lecsiszolták és így feltehetően még hosszú ideig csüngődíszként, esetleg nyakba akasztva viselték. A nyelet egy kétszer áthajtott tunicaban álló alak díszíti, kinek hátán szárnyak vannak, baloldala mellett íj áll, a serpenyőnyél ívében egyik oldalon egy tegez, másik oldalon egy kosár van elhelyezve. Feltűnő, az alak nyomott aránya, melynek következtében gyermekalakot feltételezünk. Hajviselete is ezt valószínűsíti. Első rátekintésre tipikus Diana ábrázolás, a szárnyak azonban az Eros-Amor ábrázolások körébe utalják a képet. Az ábrázolás analógiáját a Némi-i Diana szentélyben találjuk meg. A serpenyőnyél korhatározásában a lóhere formájú kivágás van segítségünkre, e típusnak sok mesterjegyes példánya ismeretes Itáliából és Pannoniából is az I. század végéről. Ez a szép, itáliai serpenyő, illetve a nyele ugyancsak a barbár betörések következtében kerülhetett a szarmata telepre, mint sok más rómaikori lelet. 26