Horváth Attila – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 4. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1976)
Matolcsi J.: Táltosló az Izsák-baláspusztai honfoglalás kori sírban
57%-a. Igaz, hogy az izsák—balázspusztai ló homlokszélességének exponenciális mutatója éppen csak hogy eléri a közepes homlokú csoport alsó határéitékét. Az arcszélesség exponenciális mutatója 61,4, amely szintén a közepes arcszélességü lovak csoportjába sorolja az itt tárgyalt egyedet. A mi lovunk esetében az arcszélesség mérete a homlokszélesség 84,7%ának felel meg, s ez az index a honfoglaló magyarok lovain közepes arányt jelez. Mindezek erősítik azt a korábbi megfigyelést, hogy a honfoglaló magyarok lovai statisztikailag elsősorban keskenyebb homlokukkal és szélesebb arcukkal különböznek az őket korban megelőző avar lovaktól. Tekintettel a homlokszélesség exponenciális mutatójának alacsony értékére, ez a megállapítás a balázspusztai lóra nagyon ráillik. Az avar és a honfoglaló magyar lovak közötti különbség a zápfogsorhossz méreteinek megoszlásában is kifejeződik. A honfoglalás kori lovak között ugyanis a rövid fogsorú egyed viszonylag jóval kevesebb, mint az avar lovak között. A jelenség azért érdemel különös figyelmet, mert a fogak nagyságára a környezet kevésbé hat, a fogak nagyságát döntően az öröklődési faktorok szabályozzák. Ezért a fogak nagyságának, zománcrajzolatának tanulmányozása kiindulásul szolgálhat genetikai következtetésekhez. Már a zápfogsorhosszúság abszolút méretéből is látszik, hogy az izsák—balázspusztai ló nem tartozhatott a hosszú fogsorú egyedek közé. A 160,4 mm-es zápfogsorhossz messze elmarad a honfoglalás kori magyar lovak zápfogsorának 166,5 mm-es átlagától. Mégis 55,5-es exponenciális indexe folytán a közepes zápfogsorú egyedek csoportjába kerül, noha — a homlokszélesség esetéhez hasonlóan — itt is legalacsonyabb csoportértéket éri el. Egyedileg tehát inkább rövid zápfogsorú lónak kell tekintenünk. Egy korábbi vizsgálatban érdekes összefüggést találtunk a zápfogsorhossz és a valódi zápfogak együttes hossza között. Közepes zápfogsorú avar lovakon ez az arány 46,1—46,7% közöttinek bizonyult, 14 ami nemcsak azt mutatja, hogy az előzápfogak mindig 2. tábládat Л mandibula méretei (mm) Megnevezés Méret A teljes hossz %-ában Teljes hossza (id—goc) Hossza a processus condyloideusig (id —cm) Hossza az M 3-ig (id—M 3 ) A Pj és a processus coronoideus aborális széle közötti távolság (P x —cr) Diastema hossza Zápfogsorhossz Pi-P. М г-М 3 Magasság a processus condyloideusnál (gov—cm) Magasság a processus coronoideusnál (gov — er) Magasság a P x-nél Magasság az Mj-nél Metszőfogsor szélessége Mandibulatest legkisebb szélessége Szélesség a M x-nél Szélesség a processus condyloideus laterális szélénél (cm—cm) 385,0 405,4 274,0 298,0 78,8 167,0 90,2 83,6 218,0 248,5 57,3 74,9 60,0 43,0 76,0 178,3 100,0 105,2 71,1 77,4 20,4 43,3 23,4 21,7 56,6 64,5 14,8 19,4 15,5 11,1 19,7 46,3 14 MATOLCSI J. : 1973. Balatonkörnyéki avar lovak. 95. Az összehasonlítás szűk lehetősége abból fakad, hogy a honfoglaló magyarok lovain az elő- és a valódi zápfogak hosszának egymáshoz való arányát korábban nem vizsgálták. hosszabbak a zápfogaknál, hanem azt is, hogy a közöttük levő arány viszonylag állandó. Az izsák—balázspusztai ló felső zápfogsorában azonban a valódi zápfogak aránya 48,1%, amely azért tűnik különlegesnek, mert majdnem egyezik az egyik hosszú zápfogsorú avar lovon megállapított aránnyal. 215