Horváth Attila – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 4. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1976)
Matolcsi J.: Táltosló az Izsák-baláspusztai honfoglalás kori sírban
ovális, a magnyom pedig előtűnt. A szegletfogakon (I 3 ) a kupanyom vonalai viszonylag jól kivehetők, a magnyom sárgásbarna foltja szintén látszik. A felső bal oldali szegletfogon harapócs fejlődött ki. A jelenségek együttes értékelése alapján az izsák-balázspusztai ló életkorát 7 év körülinek 3 vehetjük. Elvégezve a lókoponya és a hozzá tartozó végtagcsontok részletes vizsgálatát az a vélemény alakult ki bennünk, hogy az i^sák-halá^spus^tai lóbőrös temetkezésű sírnak a többi hasonlótól eltérő jellegzetességei vannak. Az állattani szempontból különösen kidomborodó jellegzetességek miatt a balázspusztai lelet az eddigi honfoglalás kori leletek között egyedül állónak mondható. Feltételezésünk szerint ugyanis az itt eltemetett ló táltosló lehetett. Feltételezésünket illetően a megkérdezett régész szakemberek véleménye megoszló, így nem juthattunk mindenkivel mindenben közös nevezőre. A véleményeltérések azonban nem érintik a lókoponya különleges anatómiai felépítésére és a ló sajátos rendeltetésére vonatkozó megállapításokat. Márpedig a több vonatkozásban kimutatható egyedi jellegzetességek akkor is figyelmet érdemlő kultúrtörténeti jelenséghez kapcsolódhatnak, ha az észlelt temetkezési mód vagy a feltárt sír körülményei esetleg nem teljesen illeszkednének a táltosokról, vagy a sámánokról legújabbkori néprajzi példák alapján kialakított képbe. Mielőtt azonban a ló rendeltetéséle vonatkozó kérdéseket részletesebben tárgyalnánk, vegyük sorba az állattani vizsgálat eredményeit. L A koponya nagysága és fő arányai A honfoglalás kori lovakról szóló hazai tanulmányok sorát századunk elején Besskó nyitotta meg. 4 Majd Hankó 5 és Nagy 6 értékes közleményeit követően, több mint három évtizedes szünet után látott napvilágot Bökönyi összefoglaló műve, 7 amelyben a 3 Az itt tárgyalt ló életkorának meghatározásához egyeztettem és felhasználtam mindazokat az ismérveket, amelyeket KOVÁCSY és MONOSTORY A ló és annak tenyésztése (1889), DUERST, J. U. Vergleichende Untersuchungsmethoden am Skelett bei Säugern (1926), SCHANDL J. Lótenyésztés (1955) с. munkáiban tárgyaltak. 4 BESSKÓ J. : 1906-ban megjelent műve kraniometriai szempontból is kiemelkedő jelentőségű. Megkísérelte TÖRÖK A. emberi koponyákra kidolgozott méretrendszerét átvinni a lókoponyákra, és elemzései során sikeresen alkalmazta azt. Magyarországon addig előkerült honfoglalás kori lovak archaeozoológki elemzését adja. Az említett munkák mindegyike tartalmaz Bács-Kiskun megyei lovakra vonatkozó adatokat, mégis a mostani tanulmányban az idézett műveknek azt a jelentőségét emeljük ki, hogy sok adat felsorakoztatásával láthatóvá tették a különböző koponyaméretek variációs tartományát. Más helyen már volt alkalmunk rámutatni arra a sajátos körülményre, hogy a honfoglalás kori magyar lovak koponyaméretei tágabb határértékek között váltakoznak, mint például az avar lovak ugyanolyan méretei. 8 Ez a jelenség a magyar lovak állományának alkatilag vegyesebb összetételét és szélesebb életkor szerinti megoszlását mutatja. Témánk szempontjából ezek az általános aichaeozoológiai összefüggések azért fontosak, mert általuk kereshetjük meg az izsákbalázspusztai ló helyét a honfoglalás kori magyar lovak méreteinek variációs tartományában. A balázspusztai koponya alaphosszúsága (1. táblázat) lényegében közepesnek mondható, 9 minthogy mérete — a népvándorlás kori lókoponyák osztályozsa 10 szerint — 455 és 490 mm közé esik. Igaz, hogy 463,3 mm-es bázishosszúsága a csoportérték alsó határához van közel, és 5,9 mm-el marad el a honfoglalás kori lovak koponyájának átlagos alaphosszúságától. A vizsgált koponya nagyjában ugyanilyen helyeződésű a Bács-Kiskun megyéből már korábban publikált honfoglalás kori lókoponyák között is. Ha a koponya többi méieteit az alaphossz százalékában vizsgáljuk, azt látjuk, hogy a tetőhossz 109,6%ot tesz ki, amely a honfoglalás kori lovak között alacsony, a mai arab lovak között pedig közepes tarkóindexnek számít. Kiemelkedő arányúnak az agykoponya abszolút és relatív hosszúsága látszik, mégpedig oly mértékben, hogy az eddig ismert honfoglalás kori lovak között alighanem az izsák-balázspusztai volt a leghosszabb agykoponyájú 11 egyed. Ebből 5 HANKÓ В.: 1935.67-74. 6 NAGY D.: 1936. 991-1003. 7 BÖKÖNYI, S.: 1974. 528-530. 8 MATOLCSI, J.: 1973. 298-299. 9 A koponya és a későbbiekben tárgyalandó végtagcsontok méreteinek felvétele a Duerst-íélc mérőpontok alapján történt. Lásd DUERST, J. U.: 1926. 231-501. 10 MATOLCSI, J.: 1973. 298. 11 »Л% agykoponya hosszúsága" elnevezésű méret valójában az Opisthocraniontól a Nasionig terjedő távolságot mutatja (Op-N), amely pedig nem teljesen azonos az agykoponya tényleges hosszával. 213