Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Petri E.: A kecskeméti görög kereskedők története a XVIII. században

Azok a kereskedők, akik a vásár idején külföldön voltak árubeszerző körúton, legényeiket küldték Vácra.

210 A Vácott vásárolt árut Saula György kecskeméti görög kereskedő két bérelt szekérrel Kecskemétre vitette, majd onnét a Lipót napi (november 15.) pesti vásárra küldte. Mivel a szekerek a pesti vásárra nem érkeztek meg idejében, onnan Vácra vitték tovább a december 25-i vásárra. A maradék árut ismét a váci szekeresek visszavitték Kecskemétre, s onnét még aznap éjszaka szegedi fuvarosok vitték tovább.

211 A szegediek és egyéb Kecskeméttől délre eső városok kereskedői a váci és pesti vásárok helyett inkább a közbeeső Kecskemétet látogatták, ahová csak fél úton kellett Pestről és Vácról érkező áruk elé menni. Pest és Kecskemét között (Váchoz hasonlóan) szintén élénk kereskedelmi kapcsolat volt. A kecskeméti görögök lerakatokat tartottak Pesten, ahonnét áruikat a helybeli és a kecskeméti vásárokra vitték. A pesti vásár igen lényeges volt a görögök számára, mert,, . . . a legtöbb vidéki szatócs itt látja el magát és azért érdemes, hogy Magyarországra kereskedő ember erre a vásárra eljárjon." — írják a pesti Medárd napi vásárról.

212

1759 márciusában egy Koszta Tamás nevű tatai kereskedő Pesten boltot nyitott, de a városi tanács a boltot bezáratta, mire a görög a Helytartó Tanácshoz fordult. Az ügyben a városi tanács jelentést tesz a felsőbb hatósághoz, s ebben rendelkezését azzal indokolja, hogy ha megengedné a letelepedést, minden görög kereskedő Pestre költöznék, hiszen a városi polgárság többnyire az ide jövő vidékiektől szerzi be szükségleteit. „Ezek a vidékiek . . . Kecskeméten, Kőrösön, Vácon, Jászberényben s más vidéki központokban szerzik be áruikat az ottani görög kereskedőktől, akik lipcsei, bécsi magyar és török árukkal kicsinyben is kereskednek.

213 Pest város tanácsa bár a helybeli kereskedők és a Helytartó Tanács, rendeleteinek hatására eltiltja a görögöket a kicsinyben való árusítástól, megállapítja, hogy azóta lényegesen megdrágultak az árucikkek: „Huiates civici mercatores incorporati zachari libram 210 PmL. Misc. Pol. Ant. 1757—2. 211 BKmL. KvL. gör. kel. egyh. ir. I. cs. 311. f. 212 GÁRDONYI Albert im. 322. 1. 213 BFL. PvL. Intim ada. 3919. Idézte: GÁRDONYI Albert im. 24. 1. Sajnos az idézett irat nem található csak a Helytartó Tanács rendelete. statim 4—5 grossis altiori pretio, quam Turcici subiecti, oleum verő olivarum, prout miserions sortis homines quaesti sunt, apudeosdem graecos pro una poltura plus aquisiverunt, quam nunc apud huiates civicos mercatores pro grosso aquirunt."

214 A görögök tehát jelentős versenytársaik voltak a pesti kereskedő céhnek, mely többízben erélyesen tiltakozott a városi tanácsnál tevékenységük ellen. 1761. június 3-án a pesti kereskedőtársulat az óbudai zsidók kereskedése miatt tiltakozott és megemlítették, hogy egyébként is mindenféle jövevény szabadon megtelepszik a városban, és ott kicsinyben is árusít. így például: ,, . . . Kecskemetiensis quoque Graeci et respective Mercium depositioriis sibi fornicem in eadem Domo Sőteriana conducendo nomine Juhas et Khiriak hi hic quoque semet illocare cum projudicio nostri tendunt."

215 A pesti kereskedőcéh által említett kecskeméti görögök igen kiterjedt kereskedést folytattak. Kirják János és Juhász Demeter kereskedőtársak már 1754-ben lipcsei és bécsi árukkal kereskedtek nagyban, 1770. szeptember 10-én pedig engedélyt kapnak Pest-Pilis-Solt vármegyétől, hogy áruikat a debreceni, szegedi és péterváradi vásárokra vihessék.

216 A pesti kereskedőcéh tiltakozása ellenére pesti boltjukat is megtarthatták, a városi tanács a helybeli kereskedőket azzal próbálja megnyugtatni, hogy több görög boltot nem fog engedélyezni. A városi tanács ígéreteket tett, de a valóságban jó pénzért mindenre hajlandók voltak. ,,A görögök elleni hajszában Katies Antal pesti kereskedő és városi tanácsos járt elöl jó példával ..." A városi tanács 1768. december 10-i jegyzőkönyvének kivonata szerint „Dominus Antonius Katits presentavit certum conctractum super Divendita sua Mercatura cum omnibus ad earn spectantibus rebus et appertinentibus, prout et suo stationali cum Demetrio Petrovits die 4-a mensis et anni currentium initum praetendo eundem ratif icari."

217 214 BFL. PvL. Intim a. a. 4054. 1764. aug. 8. 215 Uo. 3761. 216 BKmL. KvL. Gör kel. egyh. ir. I. cs. 328. f PmL. CC. I. 43. és Misc. Pol. Ant. 1754—2. 217 GÁRDONYI Albert im. 32. l.-on idézi a jegyzőkönyvi kivonat tartalmát, s ott egy évet téved az évszámban. Popovics Demeter nagykőrösi s nem kecskeméti kereskedő volt, csupán a kecskeméti kompániához tartozott. Még 1775-ben is hiába kéri a polgárjogot, kérését noha 30 éve már a városban élt — elutasítják. BFL. PvL. Intim a. a. 4471., 4895. 59