Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Vorák J.: 1807-es országgyűlés verses leírása

MEGJEGYZÉSEK 1—16. Szerzőnk a magyar nemesi natió hungaricával, a nemesi nemzettel szemben tágabb értelemben értelmezi a haza fogalmát, a Hunniában megtestesített magyar haza nála nemcsak a nemesi Magyarországot jelenti. Themisnek, az igazság istennőjének nevében követeli az önálló magyar létet kifejező magyar törvényt, törvénykezést. ,,A magyar középnemesség több, mint ötven esztendeig tartó harcban, fokról-fokra, lépésről-lépésre vívta ki a magyar nyelv jogait s végül is a magyar diplomatikai nyelv elismerését. . . Az 1807. évi országgyűlésen az előző diétáknál még tovább kívánt menni."

7 Bessenyei György már 1788-ban kijelentette Magyarságában: Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós.

8 Virág Benedek 1805-ben adta ki Második András Aranybullája című művét. Előszavában így szól ,,nagy nemességű ifjainknak! . . . Aminek írása nekem kedves volt, annak olvasása sokaknak talán nem leend unalmas, jelesben azért: mert anyai nyelven jelenik meg, mely édesebb szokott lenni minden idegen hangnál." Majd „Milyen nagy áldás lett volna királyra s a nemzet egészére, ha ezt a törvénnyé vált egységet mindenki magyar nyelven megismerhette volna."

9 íme a magyar törvény magyar nyelven. Nem véletlen, hogy éppen az Aranybulla jelenik meg magyarul, melynek ellenállási záradékát szerették volna a magyar rendek az 1790-ben trónralépő Lipóttal elfogadtatni. 1806-ban jelent meg Mátyási Józsefnek a magyar nyelv érdekében írt munkája : Vélekedés, mellyet a magyar nyelv iránt ország eleibe tétetett tudós kérdésre, rövig és együgyű feleletül adott.

10 „Hazafiak" alatt ezidőben általában a köznemesi ellenzék tagjait értették.

11 Másfél évtizeddel előbb így hívták magukat a jakobinusok is, húszegynéhány évvel előbb pedig maga II. József is hazafinak, ,,patriot"-nak vallotta magát Pálffy kancel7 ARATÓ Endre 1960. 173—175. 8 Segédkönyv I. 1952. 70—73. 9 VIRÁG Benedek 1805. Előszavában. 10 Ugyanekkor, 1806-ban jelent meg annak a gróf Tekeki Józsefnek a magyar nyelv ügyéért írott munkája is, kinek Mátyási József az 1790-es évek elején titkára volt: ,,A magyar nyelv elé mozdításáról buzgó esdeklései..." 11 HORVÁTH Mihály 1868. 9—10. Az 1807-es országgyűlés verses leírásának címe a kiskunhalasi Gózon Imre énekeskönyvben Der Titel der Dichtung über das Parlament von 1807 im nach Imre Gózon bennanten Gesangbuch von Kiskunhalas. lárhoz írott levelében.

12 E korban hát a jelző egyként illethette a hajdani jakobinust, s a nemesi jogait végsőkig védelmező köznemest. 17—32. 1792. április 20-án a francia nemzetgyűlés a hozzá intézett, megalázó hangú, ultimátumszerű osztrák jegyzéket visszautasítva, magát Ausztriával háborúban álló félnek nyilvánította. ,,E határozat egy huszonötéves, a történelemben eddigelé páratlan háborúnak lőn induló pontjává."

13 Szerzőnk szerint az események talán Donesingánál kezdődtek, ahol 1792-ben Ferenc császár és Frigyes porosz király találkoztak egymással. Szerzőnk mitológiai példálózása gúnykép. Eris, a gyűlölködés és viszály istene a kereskedelem, a pénz istenének Mercuriusnak hátán szárnyal. Onnan csap le a Dunaketerület, beleiszik a Dunába, s közben széthinti a dunai népek közt a békétlenség magvát, az aranyat. Minden valószínűség szerint az angol 12 MARCZALI Henrik 1888. 176. 13 HORVÁTH Mihály 1868. 103. 195