Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Lóránd N.: Adatok Bács-Kiskun megye gyógyszertári hálózatának kialakulásáról és neves gyógyszerészeiről

Patikáját 1892-ben létesítette Pfalz Kálmán „Őrangyal" elnevezéssel. Halála után a gyógyszertárat örökösei bérbe adták. Először Szabó József, 1929-től, majd 1936-tól Cselkó Józscfné és 1943-tól Bech Béla bérelte a patikát az államosításig. Ekkor a 12/13 számmal látták el és Lengyel Lajost nevezték ki a ma is működő gyógyszertár vezetőjének. Apostag községét a török uralom nem dúlta fel teljesen, de nagyon megviselte. A XV11I. század közepétől a XIX. század közepéig négy nagy árvíz pusztította, az 1825-ben keletkezett tűzvész alkalmával pedig majdnem porig égett. A sok viszontagság és megpróbáltatás ellenére a község fejlődött és gyarapodott. Gyógyszertárat azonban csak 1906 -ban kapott. Ekkor folyamodott Hetényi Dániel Dénes gyógyszerész patika engedélyért egy hatoldalas kérelemmel, melyben részletesen leírja nem csak Apostag községnek, de az egész környéknek orvosi, egészségügyi és egyéb életkörülményeit. Hetényi „Kossuth Lajos"-ról elnevezett gyógyszertárát 1935-ben bérbe adta Faragé) Máriának, 1946-ban Hetényi halála után pedig Hetényi Klára gyógyszerészhallgató dr. Molnár Erik miniszter engedélye alapján nyert haszonbérleti jogot a gyógyszertárra. 1948 májusától Varga Gyula bérelte és az 1949 májusban történt állami kezelésbe vétel után is ő maradt a gyógyszertár vezetője. A patika 12/14 számmal jelenleg is működik. Baja. Régi feljegyzések szerint már 1260-ban ferencrendi szerzetesek telepedtek itt le. A város régi neve, Francovilla is erre utal. 1526-ban a törökök elfoglalták és szinte teljesen elpusztították. Utána, mint királyi birtok, szabadalomlevelet kapott. Sok viszontagság érte. 1739-ben pestis járvány tizedelte, 1751ben nagy dunai árvíz pusztította, 1840-ben pedig tűzvész áldozata lett, de rövidesen újjáépült. Egészségügyi téren viszonylag kedvező helyzetben volt a szerzetesek gyt)gyító tevékenysége nyomán. Első patikáját 1788-ban Güncze (Küntze?) Domokos alapította. Minden valószínűség szerint azonban már korábban is működött gyógyszertár a szerzetesek kezelésében, akiktől sokan megtanulták a különböző gyógynövények alkalmazásának módját. Valóságos külön irodalma volt a környéken a füves könyveknek. Igen el volt terjedve a gyógyfüvekből készített, párolt aromás vizek, serapiumok, lictariumok, olajok készítése. Voltak külön füves doktorok, vízégető mesterek, fürdősök, akik izzasztással, fürösztéssel, párolással, köpülyözéssel, érvágással és krisztélyozással gyógyítottak. Lassanként azonban mind többen fordultak gyógyszerekért a patikába is. Baja ma is működő legrégibb patikája az „Üdvözítő" nevet viselte. Régi tulajdonosai közül az 1862-ik Magyar Gyógyszerészek Évkönyvében Pollermann Ferenc nevét találjuk, majd később Pollcrmann Bertalan nevét említik. A századforduló után még Lovassy Dezső névvel találkozunk. A gyógyszertárat államosításkor 12/19 számmal jelölték és azóta állandó ügyeletes szolgálatot ellátva működik. Baja második patikájának megnyitására 1843-ban került sor, melyet „Szentháromság" névvel jelöltek. Tulajdonosként Paukovics Ernőt, kezelőként Borzsek Józsefet nevezik meg. Az 1900-as évek elején a patika legismertebb személye és 1937ig tulajdonosa Gyarmati Emil gyógyszerész volt, aki jól felszerelt laboratóriumában előállított készítményeivel nem csak a környéket látta el, hanem még külföldre is szállított. A patikát 1951-ben megszűntették. Baja harmadik patikáját 1870-ben Radányi Bertalan alapította. A „Szentlélek"-ről elnevezett gyógyszertárat hét évvel később Sárkány Lázárra ruházta át. Államosításkor ezt a patikát 12/18 számmal vették nyilvántartásba és vezetésével Simon Pál Sándort bízták meg. A gyógyszertár jelenleg is üzemel. A negyedik gyógyszertár Baján 1885 óta működik, a jognyertese Nagy Sándor lett. A kezdetben „Vöröskereszt", 1912-től „Kereszt" elnevezésű gyé>gyszertárat 1950 óta 12/15 számmal Horváth Gyula vezeti. Az ötödik bajai gyógyszertár tulajdonképpen csak később került be Bajára. Eredetileg Baja mellett, Bajaszentistvánra kapta meg Saád József 1904-ben a jogot patika ielállítására. Saád Görbe Gyula gyógyszerészt bízta meg „Szent István"-ról elnevezett gyógyszertára berendezésével. Görbe Gyula Bajaszentistvánon a patikát, mint gondnok vette át 1905. febr. 1ével, majd 1907 decemberétől már mint tulajdonosa vezette tovább. 1933 februárjában bekövetkezett halála után egy évig Gosztonyi Kázmér, majd öt évig Várady Lajos bérelte a patikát, aki kérte annak Bajára való behelyezését is a józsefvárosi nagymalommal szemben levő sarokra. Az átköltözés 1934-ben meg is történt. Az időközben elhunyt id. Görbe Gyulának Gyula nevű fia 1935-ben Szegeden megszerezte gyógyszerészi oklevelét, de csak 1939 júliusában vette át apjának volt gyógyszertárát, amit azután az államosításig vezetett. Ekkor a patikát Pitó Mihály vezetésére bízták és 12/17 számmal jelölték, jelenleg is működik. Néhány s%ó a bajai kórházról Baja egészségügyi ellátottságának igen fontos tényezője régi kórháza is, melyről részletesen az 1963-as és 1972-es kórházi évkönyvekben olvashatunk. A bajai kórház elkészülte a XVIII. század végére, a pesti Rókus kórház alapításával közel azonos időpontra tehető. „Rapcsányi Jakabnak 1934-ben megjelent, Baja városáról szóló könyvében azt olvashatjuk, •— írja tanulmányában dr. Cseh Imre főorvos — hogy a bajai,akkor Remete Szt. Pálról elnevezett kórházat özv. Vermes Lászlóné Hőgyészy Krisztina alapította 1797-ben. Ez az adat rögződött a bajaiak tudatában is. Ezért szükségesnek tartottam, hogy az alapításra vonatkozóan közelebbi ismereteket szerezzek ... A kórházra vonatkozó legrégibb utalással egy 1780. jan. 15-én kelt végrendeletben találkoztam. Az örökhagyó Steidü György rendelkezése szerint: Ispota épületre pedig 10 forintokat rendelek az eladandó jószágomból kitelendő ... Ez az adat kétségtelenül bizonyítja, hogy a kórház létesítésének gondolata 1780 elején már megvolt. , . Az 1796. okt. 13-án tartott városi tanács ülésen felvett jegyzőkönyv szerint Bischoff József kőműves mester bemutatta a bajai városi kórház építésére vonatkozó 530 forintos szerződését... A számlák összegének nagyságáról fogalmat alkotandó megemlítem, hogy ebben az időszakban 162