Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Romsics I.: Kalocsa társadalmi-politikai viszonyai 1918–1919-ben

ma—Kiskunhalas—Paks útvonalat követve augusztus 7-én érkezett Kalocsa alá.

469 A románok láttán gyorsan tovább vonultak Paks felé, előbb azonban agyonlőtték Németh Márton és Flesch Jakab volt vöröskatonákat, Pajtás Antal budapesti vörösőrt pedig felakasztották. Augusztus 9-én találták meg a dunapataji út mentén Weisz Mór és Kapitány István kétnapos holttestét, akiket szintén a különítmény katonái végeztek ki.

460 A Tanácsköztársaság mellett bukásáig kitartó emberek elleni szisztematikus hajsza Szabóky Jenőnek, a júniusi ellenforradalom vezérének a nevével kapcsolódott össze. Szabóky és tiszti osztaga 1919. augusztus 7-én reggel indult Szegedről a Magyar Pál százados vezette különítmény részeként, mint a Bernátsky-hadosztály elővédje. A Magyar különítmény feladata lett volna a Budapest—Szabadka vasútvonal és a Duna közé eső területeken a kommunizmus megszüntetése, és karhatalmi alakulatok szervezése. Azonban augusztus 8-án Kiskunhalason románokba ütköztek, ezért a különítmény nagyobb része Magyar százados vezetésével délre húzódott, Szabóky pedig néhány fős tiszti osztagával Kalocsára indult.

461 Itt polgárőrséggé alakultak és Petrovácz Géza tartalékos főhadnagy parancsnoklásával megszervezték a városparancsnokságot.

462 A polgárőrség október 28-ig állt fenn, feladatuk volt az utazási igazolványok láttamozása, a rendszeres járőrözés, koordinálva a román csapatokkal. A polgárőrség formálisan az ellenforradalmi rendszer rendfenntartó alakulataként működött, de tényleges szerepe és hatásköre, miként az október 28-án nyomdokaiba lépő csendőrségé is, eltörpült a fegyveres erőszakra is támaszkodó mindenoldalú román befolyás mellett.

463 A „lakosság" kívánságára, a románok tudtával néhány fős ún. politikai nyomozóosztály alakult Szabóky Jenő vezetésével. A csoport feladata volt a környéken rejtőző kommunisták, direktóriumi tagok összegyűjtése, a júniusi ellenforradalom után a városból sarcként elvitt értéktárgyak visszaszerzése.

464 459 A határban a halál kaszál. Fejezetek Prónay Pál feljegyzéseiből. (Szerk. és bev. SZABÓ Ágnes—PAMLÉNYI Ervin.) Bp. 1963, Kossuth Kiadó. 384. p. 102. old. 460 B-KmL. Kalocsa, kig. ir. 2960, 2984, 2983, 2967, 2968/ 1919. és KIRSCHNER: i. m. 189. old. 461 KELEMEN: i. m. 526. old. 462 KN. 1919. okt. 12. 43. évf. 48. sz. 4. old. 463 KN, 1919, okt, 28, 43, évf, 54, sz, 2, old. . Szabókyék augusztus 8. és 13. között kilenc,

466 október közepéig 350 embert fogtak el.

486 A december 31-ig letartóztatottak közül 45—50 volt kalocsai lakos,

467 akik közül 19-et szabadon bocsátottak,

468 29-et pedig internáltak.

469 Kalocsa társadalmi rétegeinek az ellenforradalmi rendszerhez való viszonyulását a román megszállás szülte helyzetből adódó kétarcúság jellemezte. A hatalom birtoklásában beállt változást a város lakosságának nagyobb része örömmel fogadta. Ugyanakkor a reakciót országosan hatalomra segítő megszálló csapatokkal szemben, azok intézkedéseit és egész tevékenységüket látva, a bevonulás után néhány nappal Kalocsa lakossága egy emberként helyezkedett szembe. Az ellenforradalom igenlői között találjuk mindazokat a rétegeket és csoportokat, amelyek a Tanácsköztársasággal szemben május végére már kifejezésre juttatták ellenérzésüket, s a júniusi ellenforradalom résztvevői voltak. A Peidl-kormány leglényegesebb (aug. 6-i) határozata, amelyben a köztulajdonba vett pénzintézetek, üzemek és üzletek magántulajdonba való visszaadását rendelte el,

470 s a Friedrich-kabinet első (aug. 7-i) intézkedése a földbirtokok köztulajdonba vételéről szóló kormányzótanácsi rendelet érvénytelenítése 471

Kalocsa kispolgári rétegei és a papság körében osztatlan elismerésre találtak.

472 Amikor megállapítjuk, hogy a kispolgárság összetevői közül a birtokos parasztság, az iparosság, az értelmiség és a közigazgatási apparátus (a kereső népesség fele) teljes mértékben az ellenforradalom osztálybázisaként fogható fel, a kereskedők politikai hovatartozását vizsgálva megszorítással kell élnünk. 464 KN. 1919. okt. 14. 43. évf. 49. sz. 1. old. 465 B-KmL. Kalocsa, kig. ir. 2975/1919. 466 KN. 1919. okt. 14. 43. évf. 49. sz. 2. old. 467 PmL. Alispáni ir. 32 286/1919. 468 KN. 1919. nov. 23. 43. évf. 63. sz. 2. old. 469 PmL. Alispáni ir. 41 806/1919. 470 Iratok az ellenforradalom történetéhez. 1919—1945. 1. köt: Az ellenforradalom hatalomrajutása és rémuralma Magyarországon. 1919—1921. Szerk. és bev. NEMES Dezső.' A szerkesztésben részt vett: KARSAI Elek, KUBITSCH Imre, PAMLÉNYI Ervin. 2. kiad. Bp. 1956, Szikra, 476 p. 113—114. old. 6/h. Rendelet az ipari és kereskedelmi vállalatoknak tőkés tulajdonba való visszajuttatásáról. 471 Uo. 120. old. 8. A Friedrich-kormány rendelete a köztulajdonba vett földek visszajuttatásáról. 472 KN. 1919. aug. 12. 43, évf. rendk.kiad. 2, old, 361