Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Romsics I.: Kalocsa társadalmi-politikai viszonyai 1918–1919-ben

ban . . . csak arra kíváncsi, elviszik-e a marháját, vagy sem . . ."

55 A kalocsai társadalom számottevő rétegeinek osztálytagozódásuktól elütő, az érsekség gazdasági és ideológiai befolyásolásaként létrejött politikai megoszlását így összegezhetjük: a% érsek politikai támogatói értelmiség 10—11% kisiparosság 10—11% uradalmi cselédek 4% napszámosok 12—14% házi cselédek 10% összesen 46—50% baloldal értelmiség 1—2°/ birtokos parasztság 16% ipari munkásság 15—16% E séma természetesen nem fedheti a XX. század eleji Kalocsa pontos politikai erőviszonyait. Nem tudjuk például, hogy az ipari munkásság hány százaléka tartozott a balodalhoz, s hányan csatlakoztak a keresztényszocialista mozgalomhoz. Nincs képünk az egyéb kategóriába foglalt 7%-nyi kereső politikai hovatartozásáról sem. Mégis, a szükségszerűen adódó pontatlanságok ellenére jól érzékelteti a hatalmi erőviszonyok egyoldalúságát. Az egyes társadalmi osztályok és rétegek anyagi helyzete az I. világháború éveiben jelentősen megváltozott. Haszonélvezője volt az érsekség, amely mint a hadsereg szállítója, tetemes jövedelemre tett szert.

56 Jövedelemnövekedést jelentett a háború a hitelélet vezetőinek, a bankok főrészvényeseinek, akik a leggazdagabb birtokosok és a legnagyobb ipari üzemek tulajdonosai közül kerültek ki. A pénzintézetek jövedelme évről évre növekedett.

57 Előnyöket élveztek a gazdag parasztok, is A hadseregnek létkérdése volt az élelmiszerellátás, ezért a birtokos parasztok egy részét be sem hívták katonának.

58 De a bevonult nagygazdák is kedvezményekben részesültek. A szabadságolási rendeletek ismételten ki55 KOSZTOLÁNYI Dezső: Erős várunk a nyelv. é. h. n. Nyugat. 34. old. 56 KOVÁCS Zoltán: Kalocsa története. Szeged, é. n. 33 p. 22— 23. old. Szakdolgozat a Szegedi Tanárképző Főiskola Történettudományi Tanszékén. Leltári szám: 246. mondták, hogy az eltávozás csak azok számára engedélyezhető, akik 15. kat. h-nál nagyobb földbirtokkal rendelkeznek.

59 Az ipari munkások, agrárproletárok és törpebirtokosok életviszonyai ugyanakkor romlottak. A legszegényebb kalocsai gazdasszonyok már 1915-ben áttértek a „hadikenyér" (felerészben kukoricaliszt) készítésére.

60 Emelkedett a tüzelő, a villany és az iparcikkek ára.

61 Ennél is súlyosabb volt a gabona57 Pénzintézetek jövedelme a% I.világháború alatti Év 1914 1915 1916 1917 Kalocsai Keres- Közgazda- Sárközi Takarék- kedelmi sági Takarékpénztár és Gazd. Bank Rt. pénztár B. Rt. 39 001 К 22 205 К 100 696 К 89 706 К 39 001 К 194 442 К 101 829 К 59 098 К 41 969 К 26 518 К 114 140 К 62 049 К 76 876 К 51 107 К 117 437 К 94 320 К Kalocsai Takarékpénztár: KN. 1917. febr. 13. 39. évf. 7sz. old., 1916. febr. 12. 40. évf. 7. sz. 6. old., 1917. febr2. 4L évf. 5. sz. 6. old., 1918. jan. 26. 42. évf. 4. sz. 5. old. Kereskedelmi és Gazdasági Bank Részvénytársaság: KN. 1915. jan. 30. 39. évf. 5. sz. 6. old., 1916. jan. 22. 40. évf. 4. sz. 8. old., 1917. jan. 13. 4L évf. 2. sz. 7. old., 1918. jan. 12. 42. évf. 2. sz. 4. old. Közgazdasági Bank Részvénytársaság: KN. 1915. jan. 23. 39. évf. 4. sz. 6. old., 1916. jan. 22. 40. évf. 4. sz. 6. old., 1917. jan. 20. 4L évf. 3. sz. 6. old. 1918. jan. 19. 42. évf. 3. sz. 4. old. Sárközi Takarékpénztár: KN. 1915. febr. 13. 39. évf. 7sz. 7. old. 1916. febr. 12. 40. évf. 7. sz. 5. old., 1917. febr10. 4L évf. 6. sz. 8. old., 1918. jan. 26. 42. évf. 4. sz. 6old. 58 1918. febr. 14-én még 163 felmentett (bár alkalmas) van Kalocsán, s ebből 21 birtokos paraszt. (B-KmL. Kalocsai j. főszb. ir. 591/1918.) 59 Az 1916. évi szabadságolási rendelet pl. kimondta, hogy „akinek 15 kat. h-ja van, vagy ennél kevesebb, annak szabadságolási kérvényét vissza kell utasítani, akinek 15—30 kat. h-ig van birtoka, annak kérvénye 2—3 hónapi szabadságidőre véleményezhető, végre az, akinek 30 holdon felüli birtoka van, annak kérvénye bizonytalan időre történő felmentésre terjesztendő." (Közli: TOKODYNÉ, PUSKÁS Julianna: A nemzetgazdaság militarizálásának hatása a parasztság helyzetére Magyarországon az I. világháború idején. = Tanulmányok a kapitalizmus történetéhez Magyarországon, 1867—1918. Szerk. PACH Zsigmond PálSÁNDOR Pál. Előszó: PACH Zsigmond Pál. Bp. 1956, Szikra. 391 p. 291. old.) 1918-ban is csak a következők tarthattak igényt szabadságra: „Önálló mezőgazdák (bérlők) esetleg azok közvetlen hozzátartozói (férj, vő, testvér); szőlőbirtokosok, vincellérek és kádárok; bognárok és mezőgazdasági kovácsok, ha iparukat a mezőgazdaság érdekében önállóan űzik; az önálló konyha- (bolgár) kertészek." (B-KmL. Kalocsa. Kig. ir. sz. n. = PPSKk Vm. Hivatalos lapja. 1918. ápr. 11. 15. sz. melléklet.) 60 KN. 1915. febr. 27. 39. évf. 9. sz. 3. old. 61 B-KmL. Kalocsa. Kig. ir. 258/1918. 323