Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Petri E.: A kecskeméti görög kereskedők története a XVIII. században

1754—1778-ig 107 legényt és 46 inast számláltam össze, ezeknek csak 1/10-e azonosítható a későbbi összeírásokban kereskedőként szereplőkkel. VIL A GÖRÖG KERESKEDŐK VAGYONI HELYZETE, HITELÜGYLETEIK A kompánia gazdasági tevékenységének vizsgálatakor már kitűnt, hogy a görög kereskedők anyagi helyzete igen nehezen mérhető le abból az értékből, amit az egyes összeírások alkalmával náluk találtak. Úgy tűnik, hogy az 1737-es összeírásban megállapított 3916 forint értékű áru (s ebben nincs benne az összes kereskedő, csak azok akiket otthon találtak) a többi évekhez viszonyítva is jelentős árukészletet fejez ki. Az 1778-ban egyes kereskedőknél kimutatott összegek lényegesen kisebbek, hiszen több görög visszavándorolt hazájába. (Sajnos az 1737-es összeíráson kívül csak az 1778-as összeírás adja meg a kereskedés értékét, de ez utóbbi csak a homagiatus görögökről beszél, így nincs megfelelő összehasonlítási alap.) A kereskedők anyagi helyzetének alakulását még leginkább a boltok s^áma mutatja meg. (Ezek között áruraktár céljára szolgálók is voltak) 1737-ben 26 bolt volt 1739-ben 25 bolt volt 1744-ben 12 bolt volt 1754-ben 14 bolt volt 1765-ben 10 bolt volt 1776-ben 22 bolt volt Allataik számáról is igen csekély adat van, az megállapítható, hogy szinte kizárólag igavonásra, kereskedelmi célra használták őket, s nem eladásra. 1744ben 53 ló, 8 ökör, 37 juh volt a kereskedők tulajdonában. Ezeket 8 ló kivételével egy kereskedő birtokolta, eladás céljára. 1765-ben csupán 38 ökörről számolnak be, 1779-ben a homagiátusok összeírása alkalmával csupán egyetlen lovat említenek, ez a magyar állampolgárrá lett görögök kereskedésének beszűkülését mutatja. Anyagi helyzetükről leginkább az 1765-ben készült kimutatás tudósít, mely áruik alapján négy osztályra osztja a kereskedőket, de ezenkívül semmit sem tudunk meg arról, hogy a felosztás milyen anyagi bázist vett alapul. A görögök áruiról leginkább a lepecsételt boltokban talált készlet összeírása ad képet. Sokféle ilyen jellegű igen részletes kimutatás készült, ezek közül a gyújtogatás miatt 1736-ban lepecsételt és bezárt boltok egyikében összeírt árufajták felsorolását mellékletben közlöm.

228 Az adós halála esetén is nagyon sok problémát okozott az, hogy a hitelezők a hagyatékból egymás részét is követelik, s így nem tudnak megegyezni. Egy ilyen per 1787-ben azzal végződik, hogy a megszorult hitelező saját költségén kihozatja Törökországból az adós özvegyét. Az özvegy joga a hagyaték elfoglalása, a s hitelezők kielégítése, így tehát az őt Magyarországra hozó hitelezőt részesíti előnyben, s kifizeti számára a férje által kölcsönkért összeget.

229 VIII. A GÖRÖGÖK BEILLESZKEDÉSE A VÁROS ÉLETÉBE A török alattvalókkal szemben a város kezdettől fogva ellenszenvvel viseltetett, s ez a hangulat lényegében nem változott az idők folyamán. 1736-ban egy hosszú, évekig tartó per keletkezett abból, hogy az egyik kecskeméti lakos házának ereszében gyújtogató szerszámot találtak s a görögöket vádolták azzal, hogy a várost fel akarták égetni.

230 Az úriszéken folyó per folyamán két görög kereskedőt és számos nő cselédet tartóztattak le, s az egyik görög kereskedő legényét meg is ölték a kínvallatások folyamán. A két görög a portától kezdve az összes kormány hatóságokat felkereste panaszával, végül egy haditanácsi bizottság megállapította, hogy a vádlottak ártatlanok, az úriszék szándékosan szabálytalanságok sorozatát követte el a kínvallatások folyamán, hogy bűnrészességüket bebizonyítsa. A bíró parancsára a kínzás végén a vallomás megtétele előtt víz helyett pálinkát itatnak a vádlottakkal, s a gyutacsot a háztetőn elhelyező fővádlottnak 100 aranyat Ígérnek, ha a görögök elleni vádat megerősíti.

231 A perben a városi magistratust kötelezi a királynő 228 PmL. Misc. Pol. Ant. 1737—1. Kandes első boltjának összeírása. Id. 71. old. 229 BKmL. KvL. Gör. kel. egyh. ir. I. cs. 448-459. f. 230 Uo. 78—132. f. 231 PmL. Misc. Pol. Ant. 1737—1, 1750—10. 64