Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Petri E.: A kecskeméti görög kereskedők története a XVIII. században

ban közepes vagy alacsony termetűek és erőteljes testalkatúak. Meglehetősen kevésről van feltüntetve valami különös ismertetőjel, ilyen például a sasorr vagy sebhelyes arc. A pajeszon kívül sokan közülük szakállt is viseltek, kevésről állapítja meg az összeírás, hogy borotvált az arca. Az előbb említett összeírás említi az utolsó hazalátogatás évét is, s egyéb adatok is azt bizonyítják, hogy nem látogattak haza gyakorta. Egyetlen kereskedőről van feljegyezve, hogy évente hazalátogatott, a többiek egyszer vagy kétszer mentek Macedóniába 1737 és 1778 közötti időszakban.

227 2. Л bevándorló görögök életkora Az életkorra vonatkozó adatok meglehetősen megbízhatatlanok. Ahány összeírás vagy egyéb iratfajta, azon annyi féle életkor megjelölés van, ezek 2—5 évnyi eltérést jelentenek, sokszor még többet is. Előfordul, hogy egy kereskedő még meg sem született, amikor már Kecskeméten kereskedett, ezt az adatot feltehetőleg az illető érdeke sugallta. Az életkor meghatározásbeli ingadozás és a nehezen azonosítható névvariációk szerencsétlen összetalálkozása esetében kétségessé válik, hogy egy vagy két, esetleg több személyről van-e szó. A görögök zöme 8—15 éves korában jött Kecskemétre, a legelső letelepülők kivételével, akik idősebbek voltak. Az önálló kereskedést fenntartó görögök 26 és 50 év közötti életkornak, de nem ritka az ennél idősebb sem. A 60 éven felüli kereskedők közül már nagyon kevés az egyedül kereskedő, legtöbbször társként, vagy mint két esetben 62 és 82 éves kereskedő önálló létét feladva, rokonai boltjában famulusként segédkezik. A legények 19—25 éves korukig szolgáltak, előtte inasok voltak, azután pedig önállóak lettek. Ennek a folyamatnak a megvizsgálására meglehetősen kevés adatom volt. Ennek oka az lehetett, hogy az önálló kereskedők igen kis része volt már előbb Kecskeméten szolgáló legény, de főként inas. Nehezen állapítható meg, hogy melyik évben hány kereskedő vagy személyzet jött, általában csak annyi bizonyos, hogy az összeírás évében az illető Kecske227 A hazalátogatás időpontja is feltüntetve. méten tartózkodott, vagy sem. Kutatásaim során 1689 és 1774 között 137 görög kereskedőt találtam, ezek között csupán 67-ről jegyzik fel a források, hogy mikor jöttek Kecskemétre. 1689—1697 között jött 2 1698—1708 között jött 6 1709—1719 között jött 10 1720—1730 között j ött 6 1731—1741 között jött 8 1742—1752 között jött 11 1753—1763 között jött 16 1764—1774 között jött 8 Legtöbben tehát az utolsó előtti időszakban kerültek a városba. A kereskedőlétszám ugrásszerű megnövekedésének egyik oka az lehetett, hogy az itt megöregedett nemzedék Macedóniában felnövekedett utódai ekkorra érték el azt a kort, amikor önálló kereskedésre alkalmassá váltak. Az új kereskedők megjelenése nem jelenti azt, hogy egyenesen Macedóniából jöttek Kecskemétre, egy részük inasként s legényként már jóval előbb a városban vagy másutt szolgált, voltak akik más városokból jöttek. A belső vándorlás jelei is felismerhetők már, az egyes telítődő kereskedő központokból kirajzó görögök új helyen próbálnak szerencsét, főként oda mennek, ahol korábban az ottani vásár céljára lerakatot létesítettek, ezáltal kereskedelmi kapcsolatokat alakítottak ki. A legtöbb inas és legény (de vonatkozik ez az önálló kereskedést alapítókra is) már Kecskeméten vagy más magyar városban kereskedő, s onnan hazalátogató görög kereskedővel jött ki Macedóniából, de érdekes módon rendszerint nem annál helyezkedett el, akivel elindult hazájából. A helyzet az lehetett, hogy mindig az hozott magával inast, aki éppen Macedóniába ment, ritkább az olyan kereskedő, aki a vele jött gyermeket saját kereskedésében alkalmazta. Az inasok kisebbik része volt rác és oláh, ezek már a császári birodalomban születtek, és másutt kereskedő apjuktól jöttek Kecskemétre. Szolgálatukat kitöltve visszamentek apjukhoz legénynek vagy társnak, hogy később átvegyék a már kialakult vevőkörrel rendelkező jól menő kereskedést. 1754 és 1778 között Kecskeméten szolgáló legények és inasok közül 16 volt olyan, akit később önálló kereskedőként a városban találtam. A legények változása igen nagymérvű. 61